"A fehér gólya az egyetlen olyan európai madárfaj, amelyet már fióka korában is veszélyeztet az áramütés. Az 5500 párosra becsült hazai fehér gólya állomány többsége kis- és középfeszültségű vezeték hálózat oszlopain költ. Beavatkozás nélkül a gólyák a fészek faágait a kereszttartóra, a vezetékre rakják, ez két problémát jelent. Egyrészt áram folyik át a fészken, tehát fogyasztóként funkcionál, ezt a pénzt valakinek ki kell fizetni, közösen viseljük ennek a költségét, másrészt pedig a fészekben lévő fiókák és az őket etetni érkező szülők áramütést szenvedhetnek, rövidzárlatot okozhatnak. Ez egyrészt áramkimaradást okozhat, másrészt a madarak pusztulásához vezet. Éves szinten a megszülető fehér gólya fiókáknak a fele nem lépi át az országhatárt, mert áramütés következtében elpusztul" - jelezte a Magyar Madártani Egyesület szóvivője.

Orbán Zoltán hozzátette: "a fészket magasító állványok, közismertebb nevén a gólyakosarak kihelyezésével biztonságos fészkelőhelyet lehet létesíteni a fehér gólyáknak."

"A fehér gólya fokozottan védett faj, 100 ezer forint a természetvédelmi értéke. A természetvédelmi törvény alapján nemcsak a madár, hanem fészke is védett, ez azt jelenti, hogy amikor a költési szezon elejétől - gólyák esetén ez április eleje - kezdve beavatkozni már nem lehet" - mondta a szóvivő. Mint elmondta: ezeket a munkákat március végéig lehet elvégezni.

"A gólyafészkek száma megközelíti a tízezret, ezek közül sok nem használt, de vannak olyanok, amelyeket akár száz éve használnak a gólyák, ezek össztömege meghaladja az egy tonnát. Nincs olyan országos adatbázist, amely naprakészen mutatná a veszélyeztetett fészkeket. A madártani egyesület működtet egy fehér gólya fészek adatbázist az interneten, ahova bárki feltölthet adatokat, de a gólyafészkek állagromlása a tél második felére újabb szintet ér el, ezért fontos, hogy a helyi emberek, az önkormányzatok figyeljék és kezdeményezzék a fészekmentést.