Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát - ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki az Országházban.

Az egynapos budapesti látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellár tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kérdésre elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást. Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény. A kancellár kijelentette, hogy Németország nem fogja támogatni Ukrajnát fegyverek szállításával.

Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül békés úton rendezni a konfliktust, elképzelhetőnek tartja-e, hogy fegyverekkel segítsék Ukrajnát, egyetlen szóval, nemmel felelt.

A magyar kormányfő a tájékoztatón közölte: a kancellárral folytatott megbeszélésen szó volt az orosz-ukrán konfliktusról, amellyel kapcsolatban a magyar külpolitika "sziklánál is szilárdabb" álláspontja az, hogy "mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk". Magyarország ezért semmilyen olyan megoldást nem tud támogatni, amely elmélyíti a konfliktust - hangsúlyozta.

Magyarországnak - mint mondta - három szempont miatt húsba vágó az orosz-ukrán konfliktus kérdése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, és 200 ezer magyar él Ukrajnában.

A német kancellár is a tárgyalás fontos témájaként említette az ukrajnai konfliktust. Mint mondta, hálásak Magyarországnak, amiért újra és újra gázszállítással segíti Ukrajnát.

Orbán Viktor a találkozó utáni tájékoztatón arról is beszélt, hogy Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz.

A miniszterelnök nyilatkozatában méltatta a Magyarországon élő németeket, akiknek - mint a jelentős sajtóérdeklődés mellett zajló tájékoztatón fogalmazott - óriási szerepük van abban, hogy a magyar nép nemcsak tiszteli, hanem kedveli is a németeket. Méltatta továbbá a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját.

Felidézte a 2010-es választás után tett hivatalos látogatását Angela Merkelnél, aki akkor azt mondta, mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát. "Magyarország nagy utat tett meg azóta", ami a válságtól a munkaalapú gazdaság megteremtéséig vezetett - mondta a kormányfő, aki ennek alátámasztásául több gazdasági mutatót is ismertetett.

Kifejtette: tavaly Európában a 2-3. legnagyobb növekedést a magyar gazdaság mutatta fel, az ország költségvetése pedig európai mércével nézve is példaértékű. Megemlítette továbbá a 22 éves foglalkoztatottsági rekordot, amiben nagy szerepe van a Magyarországon dolgozó, 300 ezer munkahelyet létrehozó hatezer német cégnek. Csak 2010 óta hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, a magyarországi összes külföldi befektetés 25 százaléka német, és a magyar külkereskedelem 25 százaléka is Németországba irányul - sorolta az adatokat, majd a kancellárhoz fordulva azt mondta: "Danke Deutschland".

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket.

A nyilatkozatok után több témában is faggatták a politikusokat. Az eurázsiai gazdasági együttműködésről Orbán Viktor kifejtette: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve Európát, nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait. Ezért - folytatta - Magyarország ésszerűnek tartja a német kancellári álláspontot (az eurázsiai együttműködés ügyében), amely nemcsak magyar, hanem összeurópai érdeket is szolgál. A magyaroknak ez nagyon sok problémáját oldaná meg a jövőben - jegyezte meg.

Angela Merkel az ukrajnai helyzettel, az energiaellátással kapcsolatban hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is, mint mondta, a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni.

A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni.

Orbán Viktor a tájékoztatón a többi között arról beszélt: Nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, és "ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki".

A kormányfőt az energiapolitikáról is kérdezték, amire válaszul kifejtette: a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek, ezért Magyarország kitettsége nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé. Az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. "Ez egy probléma", amit az év első felében meg kell oldani, egyébként nem működnek a háztartások és a magyar ipar - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor kifejtette: Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig a bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz.