A Petőfi-emléklap a helytállásért elnevezésű elismerés odaítélésével hetvennél több ember, köztük politikusok és ismeretlen segítők tevékenységét, bátorságát kívánták elismerni, olyanokét, akik a kommunista diktatúra ideológiai szorítása ellenére is emberséget mutattak.

Elismerést ítéltek oda a keletnémet menekülteket segítő - eddig ismeretlen - "névtelen hősök" mellett az akkor lelkészként tevékenykedő Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, Filep Máriának, a piknik főszervezőjének, Konrád György írónak, Kovács László volt külügyminiszternek, Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének, Németh Miklós volt miniszterelnöknek, Pozsgay Imre volt miniszternek és Tőkés László református püspöknek. Az elismerést többen nem tudták átvenni.

Schmidt Mária, a házigazda intézmény főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, az akkori segítségnyújtás csak a mai szemmel számít természetesnek, ám akkor még Magyarország megszállt állam volt és egyáltalán nem volt veszélytelen és kockázatmentes a tevékenységük.