Balassa Balázs felidézte: 1997-ben döntöttek arról, hogy a Balaton vízszintmaximumát az akkori 100 centiméterről 110 centiméterre emelik, ami ellen 9 önkormányzat tiltakozott, kérve bizonyos feltételek teljesülését. A hatóságok a vízszintmaximum megemelését ezekkel a feltételekkel engedélyezték, amelyek azonban a mai napig nem teljesültek. Emiatt a vízszintmaximum 120 centiméterre emelésével kapcsolatban egyelőre sok a kétely, amelyet a vízügyi szakemberek eddig nem tudtak eloszlatni - fogalmazott a BSZ elnöke. Hozzátette: a hiányzó feltételek teljesülése esetén az önkormányzatok támogatják a vízszintemelést.

Pécseli Péter, a balatoni vízügyi kirendeltség vezetője elmondta, hogy az illetékes vízügyi igazgatóság tavaly nyújtotta be kérelmét a balatoni vízszintszabályozás módosítására. "Jogos társadalmi igény a tó szabályozási maximumának 120 centiméterre emelése, azonban előtte tanulmányozni kell ennek hatásait" - mondta a szakember. A projekt előkészítésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság pályázott támogatásért. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a partvédőművek és a csapadékvíz-elvezető csatornák a 100 centiméteres vízszintmaximumhoz épültek ki.

A Balaton vízszintingadozása az 1960-as és 90-es évek között még a meghatározott szabályozási sávban mozgott, azonban azóta szélsőségessé vált többször is, ezért egyértelműen szükség van a szabályozására. (A tó vízszintje 2004-ben 23 centiméterre csökkent le, míg tavaly 135 centiméteres maximumot mértek.) Az utóbbi hónapok bőséges csapadéka miatt tavaly szeptember óta annyi vizet engedtek le a Sió-csatornán, ami elméletben közel 1 méterrel emelhette volna a tó vízszintjét.

Az elnökségi ülésen szó esett arról is, hogy önkormányzati feladat lenne annak felülvizsgálata, megemelt vízszint esetén miként változik meg a tó 100 centiméteres vízszinttel meghatározott jogi partvonala. Az ülésen az is elhangzott, hogy a jogszabályok több mint egy évtizede meghatározták, hol szükséges parti sétányok kialakítása - ami részben betölthetné a partvédőmű szerepet is -, de ilyenek nem létesültek, ezért ideje eldönteni, hogy megvalósítják-e ezeket valamilyen forrásból, vagy sem.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a horgászturizmus fejlesztése érdekében egyebek közt bevezetik a bojlis horgászatot, növelni kívánják a parti horgászhelyeket, és bővíteni a csónakkikötők, sólyák számát. Több "eltékozolt tógazdaság" is visszakerülhet a társaság vagyonkezelésébe, ezek segítségével lehet majd kielégíteni a balatoni hal iránti igényeket - mondta a cégvezető.