Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alaptörvény hiába tartalmazza a GMO-mentességet, a legalacsonyabb szintű európai jogforrás is felülírja azt, mint ahogyan a szabadkereskedelmi megállapodás - ha létrejön - felülírja az összes európai szabályt.

Adria Bebb, a Friends of the Earth Europe (Föld Barátai Európa) szakértője arról beszélt, hogy Európa az elővigyázatosság elvét tartja szem előtt a génmódosított növényeknél, vagyis azok addig nem kaphatnak engedélyt, amíg nem ismert a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk. Az Egyesült Államok ezzel szemben bízik a géntechnológiai cégek ítéletében, és csak ha probléma jelentkezik, akkor avatkozik be az állam.

A szakértő azt is kifejtette: az EU-nak a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodása elkészült, ismert, csak aláírásra vár, ezzel szemben az Egyesült Államokkal folytatandó hasonló tárgyalások titkosan folynak, azok tartalmát csak az érintett cégek ismerik, míg az európai társadalmat kizárták abból.

Már a név - a szabadkereskedelmi megállapodás - is megtévesztő, ugyanis nem a vámokról, hanem az egyéb kereskedelmi akadályok lebontásáról szólnak a tárgyalások. Így például az amerikaiak egy olyan különbíróságot akarnak létrehozni, amely előtt a magyar állam is beperelhető lenne, ha nem engedélyezne egy-egy génmódosított fajtacsoportot. A céljuk az, hogy a vegyszerek és a génmódosított növények automatikusan engedélyt kapjanak az EU-ban.

A megállapodás ellen már 1 millió aláírással elindult az európai polgári kezdeményezés, a hétvégén pedig Berlinben 50 ezren tiltakoztak a génmódosítási szabályok feloldása ellen - ismertette a fejleményeket Adrian Bebb.

A génmódosításnak lehet pozitív hatása, például ha az aszályos területekre szárazságtűrő növényeket fejlesztenek, vagy ha plusz vitamint tartalmaznak a növények. Ellenben az, ha egy növény minden méregnek ellenáll, vagy éppen maga termel káros anyagokat, akkor számolni kell a talaj tönkretételével - tette hozzá.

Az ombudsman helyettese beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államokban nőtt a rákos megbetegedések száma a génmódosított élelmiszerek megjelenése óta. A tervezett megállapodás pedig felszámolná a demokratikus döntéshozatalt az EU-ban, miután alkalmazkodni kellene annak minden előírásához, beleértve a választott bíróságot is. Ez azt jelentené, hogy egy olyan amerikai cég, amely befektetni szándékozik egy uniós országban, de a nemzeti jogszabályok változása miatt ezt mégsem teheti meg, kártérítést követelhet a bíróság előtt az elveszett profitja miatt.

Ehhez kacsolódva mondta példaként Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője, hogy a befektető kártérítést követelhet Romániától, mert megtiltotta az aranybányászatnál a ciános technológia alkalmazását. Kanada - a közte és az Egyesült Államok között lévő hasonló szabadkereskedelmi megállapodás alapján - 35 perben 171 millió dollárt fizetett eddig az amerikai befektetőknek.

Az európai-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás ezért nevezhető trójai egyezménynek, hiszen veszélybe kerülnek általa az európai környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályok - mondta. A programvezető ezért azt javasolta, hogy a magyar kormány ne járuljon hozzá az egyezmény megkötéséhez.