Mátrai Márta (Fidesz), az Országgyűlés háznagya ünnepi beszédében hangsúlyozta: Raoul Wallenberg példamutatása ma is időszerű, hiszen a világ napjainkban sem mentes az oktalan erőszaktól. A föld több térsége vár hozzá hasonló emberekre, az élet megmentőinek jelenlétére - tette hozzá.

A politikus kitért rá, hogy minden jóakaratú ember örököse és követője a svéd diplomatának, aki "cselekedeteiben megtestesíti az örök isteni és emberi törvényeket". Urban Ahlin, a svéd parlament elnöke ünnepi beszédében kiemelte: Wallenberg példája mindannyiunkat emlékeztet közös felelősségünkre, hogy harcoljunk az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen.

Hozzátette: Wallenberg példaként szolgál mindazoknak, akik egy békésebb jövőért küzdenek, akik mernek ellentmondani és cselekedni is. Wallenberg ugyanis ellentmondott a náci rezsimnek, amikor megtagadta a védett házakban élő zsidó emberek átadását, és megszervezte a megmentésüket. Bátorsága és tettei soha nem merülhetnek feledésbe - hangoztatta a svéd parlament elnöke.

A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége közös díjának átadásakor Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára "az emberség nagyköveteinek" nevezte a kitüntetetteket.

Az államtitkár úgy fogalmazott: a Wallenberg-díj "etikai mércét állít a társadalomnak". A díjat olyan emberek kapják, akik aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek együttélésében, az egymással szembeni előítélet leküzdésében - tette hozzá.

Az idei díjazottak: Bakay Péter evangélikus lelkész, cigánymissziós referens, Durkó Albert pünkösdi lelkipásztor, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője, Szénási Jonathan Sándor református börtönlelkész, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lelkésze, Hosszú Gyula történelemtanár, az Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról című tankönyv szerzője, Baráth Márta történelemtanár, a szolnoki Auschwitz Album című kiállítás megszervezője, valamint Vác város önkormányzata a roma nemzetiségnek adott kiemelt segítségért és a zsidó hagyományok ápolásának támogatásáért.

A Raoul Wallenberg Egyesület különdíját a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 10/a osztálya kapta egy holokausztról szóló táncballada színreviteléért. Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az ünnepségen azt mondta: Raoul Wallenberg emléke az egyik legfontosabb kapocs Magyarország, Svédország és Izrael között. Emlékeztetett arra, hogy Wallenberget hetven évvel ezelőtt egy szovjet tiszt és két katona társaságában látták utoljára, és valószínűleg 1947-ben halt meg a Szovjetunióban.

Sorsa és halála - mondta az államtitkár - "Európa kettős tragédiájára mutat figyelmeztető jelként": budapesti működése a náci, halála a szovjet kommunista önkényre. Élete megmutatja, hogy a diktatúrák természete azonos: "egy nyelvet beszélnek, az erőszak nyelvét, és nem tűrik, nem tűrhetik az igazságot" - tette hozzá.

Michael Wernstedt, a svéd Raoul Wallenberg Akadémia ügyvezető elnöke elmondta, a holokauszt túlélőivel folytatott beszélgetésekből az derült ki számára, hogy a legfontosabb dolog, amit Wallenbergtől kaptak, a remény volt. Azt az érzést adta nekik, hogy ők is érdemesek az életre - emelte ki.

Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy az emberi jogokat és értékeket "soha nem vehetjük természetesnek, soha nem vehetjük adottnak".

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.