A magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer magyarországi németet fosztott meg az állampolgárságától, a vagyonától és a hazájától a kollektív bűnösség elve alapján. Az Országgyűlés 2012 decemberében a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény - idézte fel Balog Zoltán.

"Nagyon keveset beszélünk, arról, hogy a második világháború végén a győztesek hogyan kényszerítették a veszteseket arra, hogy embertelen megtorlást alkalmazzanak és ennek bizony a magyarországi németek az áldozatai lettek. Nem azok, akik az SS-ben voltak, hanem mindenki, aki németnek született, potenciális bűnösnek számított és közülük csaknem 200 ezer embert kitelepítettek. Falvak néptelenedtek el, s az a kultúra, az a gazdasági teljesítmény, amit ötszáz éve a magyarországi németek, svábok hozzátettek Magyarország teljesítményéhez, nagyon súlyos veszteséget szenvedett" - tette hozzá a tárcavezető.

Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy a magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét.

"Nagyon aktuális politikai tábortól függetlenül, hogy kimondjuk: csak azért, mert valaki német, csak azért, mert valaki magyar, csak azért, mert valaki zsidó, vagy éppen cigány, csak azért, mert valaki keresztény, vagy csak azért, mert valaki muszlim, senkit nem lehet bűnössé tenni. Egyéni felelőssége van mindenkinek a saját tetteiért, és mások bűneiért nem lehet embereket megbüntetni és megbélyegezni csak azért, mert éppen ugyanahhoz az etnikai-nemzeti közösséghez tartoznak"- szögezte le a miniszter.

Jelezte: Angela Merkel német kancellár látogatása kapcsán is nyilvánvalóan szóba kerülnek az integrációs, kisebbségi kérdések.