Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

A volt belügyminisztert az elsőfokú eljárásban azzal vádolta az ügyészség, hogy az állampárt egyik vezetőjeként a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le. A fegyveres alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el. 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek.

A vád Biszku Béla terhére rótta azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron.

Az ügyészség a sortüzek kapcsán felbujtóként, több emberen, aljas indokból elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet rótt a vádlott terhére, a martonvásári események kapcsán felbujtóként, súlyos testi sértéssel megvalósított háborús bűntettet.

Ezen túlmenően a vádirat tartalmazta azt is, hogy Biszku Bélának egy 2010-ben a Duna TV-nek adott nyilatkozata megvalósítja a kommunista rendszer nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, továbbá a Biszku Béla lakásán házkutatás alkalmával talált 11 vadásztöltény miatt lőszerrel való visszaélés is szerepel a vádpontok között.

Az ügyészség életfogytiglant, a védő felmentést kért perbeszédében.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly májusban hirdette ki elsőfokú ítéletét, ebben öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszkut felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.

Az ítélet szóbeli indoklása szerint a salgótarjáni sortűz kapcsán megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettet. A Nyugati téri sortűz kapcsán a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, nem bizonyítható a szoros összefüggés Biszku Béla tevékenysége és a téren történt gyilkosságok között. A martonvásári események kapcsán a bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát azt, hogy a volt kommunista vezető bírta volna rá a karhatalmistákat a bántalmazásra, ám a háborús bűntettekkel kapcsolatos utólagos bűnpártolás az elsőfokú döntés szerint terhére róható.

Az elsőfokú bíróság szerint Biszku Béla megvalósította a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-es televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, azt követően pedig szerinte nem koncepciós perek zajlottak, hanem a független bíróság ítélkezett. A lőszerrel való visszaélés vádja kapcsán a bíróság nem fogadta el Biszkunak azt a védekezését, hogy a megtalált 11 töltény a fiáé.

Az ügyész az elsőfokú ítélet ellen súlyosabb minősítésért, és súlyosabb, életfogytig tartó fegyházbüntetésért fellebbezett, Biszku Béla és védője viszont felmentésért, illetve enyhítésért. Az ügyész indítványozta a vádlott orvosi felügyelet melletti előzetes letartóztatásba helyezését is, de a bíróság nem látott indokoltnak semmifajta kényszerintézkedést, Biszku Béla szabadon távozhatott a bíróság épületéből.