Végh Zsuzsanna közölte: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmekről szólva azt mondta, a növekedés nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret.

Hozzátette: a novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68).

Elmondta, az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország - Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után - az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.

A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak.

Közölte, Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül.

Hozzátette: a menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket,

A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír.

Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot.

Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba - jelentette ki. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát - tavaly 503 kérelmezőt - részesítettek.

A legális migráció vonatkozásában nem történt jelentős változás a korábbi évekhez képest, a Magyarországon élő külföldiek száma - részben azért, mert sokan szereztek állampolgárságot - körülbelül 3 százalékkal csökkent.

Végh Zsuzsanna beszámolt arról is, hogy tavaly óta lehetőség van a védelemben részesítettek társadalmi integrációja érdekében pénzbeli támogatásra, csaknem 500 ilyen támogatási szerződést kötöttek és több mint 200 millió forint fordítottak erre, azonban nagyon sok szerződést meg kellett szüntetni azért, mert a védelemben részesített elhagyta az országot.

Azt mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét.

Végh Zsuzsanna egy kérdésre válaszolva kifejtette: újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket.

Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.