A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint lényeges pontja a megváltozott köznevelési törvénynek a pedagógiai szakmai szolgáltatások és egyes más, jelenleg kormányhivatali feladat- és hatáskörök Oktatási Hivatalhoz történő telepítése. Az állami köznevelés feladatellátás körében az Oktatási Hivatalt jelölték ki a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására. 2015. január 1-től az Oktatási Hivatal látja el a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárásának szervezését, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szervezését, szaktanácsadói névjegyzék vezetését.

A módosítás szerint igazítottak a köznevelési intézmények vezetőinél a kötelező óraszám meghatározására vonatkozó szabályokon, a gyakorlat alapján. A korábbi szabályok szerint problémát okozott, ha az adott tantárgy tanítására jogosító szakképzettséggel rendelkező igazgatók vagy más vezetők nemzeti köznevelési törvényben rögzített heti óraszáma alacsonyabb, mint az adott iskolatípusban az igazgató által tanított szaktantárgy heti kötelező óraszáma. Az új rendelkezés az iskolákban alkalmazott kötelező kerettantervek heti óraszámát is beépíti a szabályozásba, meghatározva azt, hogy a nemzeti köznevelési törvény mellékletében nevesített, heti minimálisan tanítható órák száma növelhető az adott iskolatípus kötelező kerettantervében, illetve annak alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyi óraszám mértékéig.

Több olyan kérdést is rendez emellett a módosult törvény, amelyek a foglalkoztatás előmozdítását, a szakképzettségek pontosabb lehatárolását segítik. Ide tartozik az óvoda-, iskolapszichológus képesítési követelményeinek módosítása, a szigorú képesítési előírások alól átmeneti felmentés adása a megfelelő szakirány megszerzéséig a jobb foglalkoztathatóság érdekében. Kitér továbbá a jogszabály egyes vezetők kötelező óraszámának csökkentésére, illetve az egyházi intézményekben a hittan, az egyház által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstan oktatásban közreműködők végzettségi és szakképzettségi feltételeinek bővítésére.

A módosítás egyértelművé és pontossá teszi a közösségi szolgálat elvégzésének véghatáridejét, amely egységesen a középiskola elvégzését közvetlenül követő vizsgaidőszak vége (és nem az érettségi bizonyítvány kiadásához kötődik).

Érdemi változás az etikai kódex elkészítésének és alkalmazásának kötelezővé tétele. A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttével lehetőség nyílt a pedagógushivatás presztízsének emelésére, növelésére, a szakmai vélemények befogadására, a pedagógus hivatás szakmai, etikai normái fejlődésének elősegítésére - írták, hozzátéve: ez utóbbinak a megjelenési formája az etikai kódex. A Nemzeti Pedagógus Kar által elkészítendő etikai kódex alapelveit kiterjesztik a magánfenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra is, ezzel is elősegítve, hogy minden pedagógusnak követhető és világos erkölcsi, etikai értékmérő legyen.

A törvény részévé vált az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézményi jelző- és pedagógiai támogatórendszer. Ezen lemorzsolódást csökkentő intézkedéshez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása is, ami a jelenlegi hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig határozza meg a tankötelezettséget.

A köznevelési intézmények által ellátható feladatok körének bővítése, a többcélú intézményekre vonatkozó szabályozás kiegészítése is indokolt volt a tárca szerint. Így a módosítás alapján a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása - mint pedagógiai szakszolgálati feladat - nem csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési, oktatási intézményben is ellátható feladat a jövőben; ezzel rugalmasabbá válik a szervezés, és még közelebb kerül majd a tanulókhoz.