1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. Szülei korán meghaltak, gyöngyösi rokonainál nevelkedett. A ferences gimnázium elvégzése után a patikusságot választotta. Három évig a gyöngyösi Mersits patikában volt gyakornok, majd 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett. 1897-ben külföldi tanulmányútra indult: német, francia, svájci, angol patikákban dolgozott, és több gyógyszergyárban, laboratóriumban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit.

Hazatérve 1901-ben apai örökségéből megvásárolta az Üllői út és a Márton utca sarkán ma is meglévő Sas Gyógyszertárat, amelyben korszerű laboratóriumot rendezett be. Magyarországon elsőként kezdte meg a főként állati szervekből kivont organoterápiás készítmények előállítását, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát (adrenalin) még ma is használják a gyógyászatban.

Készítményei iránt egyre nagyobb kereslet mutatkozott, és a Sas Gyógyszertár már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. 1906-ban megvásárolta a kőbányai Cserkesz utca 63. számú telket, nagy nehezen meggyőzte a hatóságokat vállalkozásának jelentőségéről, beszerezte a szükséges engedélyeket, s két év múlva megkezdte működését a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár.

A gyárban felkészült külföldi szakembereket is alkalmazott, kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítményét, a Glandutrint már ebben az új gyárban állították elő. Az új gyár első világraszóló sikere a Kalmopyrin volt, amelyet 1912-ben szabadalmaztattak és a mai napig gyártanak, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az első világháborúban kapott jelentős szerepet.

Richter Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. Az első világháború kitörésekor gyárának már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború idején pedig már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat ezekben az időkben a legjobban szervezett hazai külkereskedelmi vállalatként tartották számon.

A töretlen fejlődés a második világháború idején torpant meg. 1942-ben a zsidó törvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárából is kitiltották, de bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, a legjobb szakemberek külföldre menekültek. Õ is Svájcba távozhatott volna még, de nem akarta elhagyni vállalatát. A nyilas rémuralom idején elhurcolták, és a pesti Duna-parton sorstársaival együtt kivégezték. Halálának feltételezett időpontja 1944. december 30.

Richter Gedeon neve máig fennmaradt. Gyára 1945-ben a régi nevén kezdett ismét működni, de az államosításkor Kőbányai Gyógyszerárugyárra nevezték át. Külföldön továbbra is a régi nevet használták, mert az új elnevezést egyetlen külföldi partner sem tudta kiejteni, az iparjogvédelmi jogok jogosultja pedig amúgy is a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár volt. A rendszerváltás időszakában, 1990-ben a céget Richter Gedeon Rt. néven jegyezték be a cégbíróságon.

Születésének századik évfordulóján, 1972-ben emlékérmet alapítottak Richter Gedeon tiszteletére, az Üllői úti Sas Gyógyszertárat pedig emléktáblával jelölték meg.