"Az általános céljaim azok, hogy lehetőség szerint minél inkább tudjak kapcsolatot teremteni az európai szint, a brüsszeli intézménye és a tagállamok állampolgárai között."

A bizottság egyre inkább politikai testületté vált, a viták is egyre inkább politikai természetűek lesznek - nyilatkozta a magyar biztos.

"Azt várom, hogy politikai szempontból talán fajsúlyosabb, de mindenképpen politikaibb természetű bizottsággal kell számolni az elkövetkező öt évben."

Súlyos szerkezeti problémák nehezítik az unió és benne az eurózóna versenyképességének javítását. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentése és a fiatalok képzése során a foglalkoztathatóság növelése a magyar biztos célja.

A hazai oktatási reformról, a gimnáziumi férőhelyek számának korlátozásáról, illetve csökkentéséről Navracsics Tibor egyebek közt azt mondta, az önmagában nem jelenti az Erasmus-programból való kiesést, mivel az Erasmus Plus hatszázezer szakképzésben résztvevő diák számára biztosítja a külföldi tapasztalatszerzést.

"A gimnáziumi férőhelyek vonatkozásában általános érvénnyel nem tudok véleményt mondani, azt kell megnézni, - és nyilván a kormány, amikor ezt a döntést meghozta, megvizsgálta ezt is - hogy a gimnáziumok mint általános képzést nyújtó középfokú intézmények inkább a foglalkoztathatóság javításához vagy inkább az ifjúsági munkanélküliség súlyosbodásához járultak hozzá. Abban az esetben, ha ennek következtében csökken az ifjúsági munkanélküliség, növekszik az ifjúsági foglalkoztathatóság, akkor ez egybeesik az európai tendenciákkal és törekvésekkel, amennyiben ellentétes, akkor természetesen nem."

Navracsics Tibor hozzátette, miközben a bizottság elfogadja a költségvetési konszolidáció fontosságát, növekedésbarát konszolidációt szorgalmaz, tehát az oktatási rendszerek nem lehetnek ennek kárvallottjai. A pedagógus szakszervezetek által a jövő évi költségvetés tervezetében szereplő, százmilliárdos középiskolai forráskivonással kapcsolatos aggodalmairól az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa azt mondta, az oktatási rendszer átalakítása során előfordulhat, hogy egyes területekről máshová csoportosítják át a forrásokat, és ha ez versenyképesebbé teszi az oktatást, a folyamatban önmagában nincs semmi kivetnivaló.