"Szabad Kossuth Rádió, Budapest. Ma 1956 november 4-e, Károly napja, vasárnap van. Budapest felett az égbolt borult, szélcsend van, a hőmérséklet plusz 5 fok".

A Kazakov tábornok által vezetett szovjet támadás 4 óra 15 perckor indult.

"A szabadságharcosok támpontjait nehéztüzérség veszi tűz alá. A főváros utcáit lökhajtásos repülőgépek lövik fedélzeti fegyvereikkel. Gyilkos acélgyűrű veszi körül a magyar fővárost".

5 óra 5 perckor Kádár János bejelentette az ungvári rádióban, hogy megszakítják a kapcsolatot a Nagy Imre-kabinettel, és megalakítják a szovjet-barát Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.

"A Nagy Imre-kormány gyengesége és a mozgalomba befurakodott ellenforradalmi elemek növekvő befolyása révén veszélybe hozta szocialista vívmányainkat, népi államunkat, munkás-paraszt hatalmunkat, hazánk létét".

5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mondott a parlamentben működő stúdióból.

"Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van".

A Magyar Írószövetség kétségbeesett felhívását Háy Gyula és felesége olvasta be magyarul, angolul, németül és oroszul.

"Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek, segítsetek, segítsetek!"

A nép a fővárosban és vidéken is felvette a harcot, de a nyilatkozatoknál konkrétabb nyugati segítség hiányában semmi esélye sem volt az akkori világ legpusztítóbb hadi gépezetének sokszoros túlerejével szemben. Ennek ellenére Dunapentelén, a mai Dunaújvárosban például még november 7-én is harcoltak forradalmárok.

"A harc ... továbbra is folyik. Rákóczi-adó, Magyarország."

A megtorlás véres volt. Csak november 4-én 135 budapestit öltek meg a szovjetek és magyar tettestársaik. 1956 október 23-a és 1957 január 16-a között több mint 2600-an estek áldozatul az erőszaknak. 20 ezren megsebesültek, legalább 340 ember kivégeztek, és hozzávetőleg 200 ezren elmenekültek az országból.