Bár az első pénzintézet, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét első fokon pénteken elutasította a Fővárosi Törvényszék, Palkó István, a Portfolió elemzője szerint a bíróság döntéséből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

"Így elképzelhető, hogy lesznek olyan bankok, amelyek bizonyos esetekben nyerni tudnak a bíróságon, ugyanakkor a Kéthely és Vidékének az ügye megerősíti azt a várakozásunkat, miszerint a bankok jellemzően nem lesznek képesek megvédeni hitelszerződéseik tisztességességét a bíróságon."

A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet esetében egyébként a bíróság még nem is vizsgálhatta az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülését, tehát például azt, hogy egyértelmű és érthető volt-e a szerződés megfogalmazása vagy megfelelt-e az átláthatóság és felmondhatóság elvének, hiszen a társaság egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezéseket mutatott be, a törvény viszont csak az általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.

A Bankszövetség ezidáig nem reagált az ítéletre, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert pedig - bár magát az eljárást nem kívánta kommentálni - úgy vélte, hogy a bankok nehezen fogják tudni bizonyítani, hogy tisztességesen jártak el.

"Ez egyébként nem a jogalkotónak vagy a Kúriának köszönhető, hanem azoknak a meglehetősen átlátszó, tisztességtelen módszereknek, amelyeket a bankok alkalmaztak."
 
Múlt hét péntekig nagyjából 40 bank és pénzintézet nyújtott be keresetet, hogy a kormány devizahiteles csomagjának vélelme ellenére bizonyítsa szerződéseinek tisztességes voltát, ám a benyújtott dokumentumok több mint felét formai okokra hivatkozva elutasította a Fővárosi Törvényszék. A társaságoknak a visszautasító végzéstől számított öt napjuk van a hiány pótlására. Az a pénzintézet pedig, amely még egyáltalán nem nyújtott be keresetet, ma teheti meg utoljára.

A Fővárosi Törvényszéknek legkésőbb szeptember végére kell lezárnia a pereket, így fellebbezés esetén az ügyek októberre a Fővárosi Ítélőtáblához, rendkívüli jogorvoslat esetén pedig onnan a Kúriához kerülhetnek, szintén 30 napos határidővel, tehát várhatóan az év vége felé lezárul a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és a pénzügyi intézmények közötti egyedi perek, amelyek már rövid időn belül elszámolással végződhetnek.

Ennek részleteit egy várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakán elkészülő törvény szabályozza, mert bár az árfolyamrésből származó visszatérítést már kiszámolhatták a bankok, a most is zajló perektől függ, hogy az ügyfeleknek jár-e vissza pénz az egyoldalú szerződésmódosításokból.