A HENT az elmúlt négy évhez hasonlóan 2013-ban is ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a hamisítás jelenségéhez; a felmérést a testület megbízásából a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte.
A válaszok alapján 2013-ban az emberek 53 százaléka zárkózott el a hamis ruházati termék vásárlása elől, 13 százalékuk viszont bármikor venne hamis ruhát. 2009-ben csupán minden harmadik megkérdezett utasította el a hamis ruha vásárlását.
A hamis illatszerek, egyéb kozmetikumok elutasítottsága még határozottabb, mint a ruháké: 2013-ban mindössze minden huszadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy bármikor venne, és minden ötödik, hogy talán venne ilyen hamisítványt.
Az idén a megkérdezettek 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt hamis terméket az elmúlt egy évben.
A hamis ruházati termékek fő vásárlói tipikusan a közép- vagy az észak-magyarországi régióban élnek, harmincasok, gyesen vannak, nem magas iskolázottságúak, és nagyon alacsony vagy nagyon magas a jövedelmük.
Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese, aki a testület titkárságát működtető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a legfrissebb kutatási jelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a fogyasztók harmadáról ötödére esett vissza a hamisítással kapcsolatos elfogadó attitűd, ám további erőfeszítéseket kell tenni az átlagosan 81 százalékban jogtiszta digitális tartalmat fogyasztók arányának növelésére, különösen az ifjúság körében.
Forsthoffer Ágnes megszólalt az államfőválasztásról, és jövendő terveiről is beszélt





