A NATO a chicagói csúcstalálkozó után című tanácskozáson Kövér László köszöntőjében az Észak-atlanti Szerződés Szervezete számára is kedvező példaként említette a visegrádi államok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - egyre bővülő védelmi együttműködését. Arról is szólt: a biztonsági környezet állandó változása megköveteli a védelmi szervezet folyamatos fejlesztését, belső átalakítását.

A házelnök a májusi NATO-csúcs jelképes, de nem feltétlenül pozitív üzenetének tekintette, hogy tagfelvételről nem született döntés, miközben négy állam kíván csatlakozni a NATO-hoz. Kövér László fontos érdeknek nevezte, hogy a nyugat-balkáni államok felvételével növekedjen a térség stabilitása.

Martonyi János külügyminiszter kiemelte, a NATO chicagói csúcstalálkozója megerősítette, hogy a szövetség továbbra is a biztonság sarokköve marad, és a tagállamai közötti szolidaritásnak nem szabad kiüresedett gondolattá válnia. A szervezetre senki sem tekinthet úgy, mintha visszalépne, meghátrálna korábbi elkötelezettségétől - közölte.

Mint mondta, Chicagóban jó utat jelöltek ki a tagállamok; a modern, jól képzett haderő, az együttműködés és a partnerség fontos célok maradnak. Ugyanakkor a jelenlegi válság "ébresztőt fújt Európának", fel kell nőnie a kihívásokhoz - mutatott rá. Hozzátette, Európának megnőtt a felelőssége, de kevesebb forrásból gazdálkodhat.

Kitért arra is, hogy a chicagói csúcs egyik legfontosabb eredménye a NATO nyitott ajtók politikájának megerősítése volt. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azt mondta, ez volt az utolsó bővítés nélküli csúcs - emlékeztetett a tárcavezető. Úgy fogalmazott, a bővítés lendületét fenn kell tartani, mert ez a NATO hitelességét is erősíti.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a NATO partnerségi hálózatával és a képességfejlesztéssel kapcsolatban szorgalmazta a transzatlanti együttműködés fejlesztését. Ugyanakkor megerősítette, hogy a gazdasági válság a katonai kiadásokra is hatással van.

A miniszter a partnerség jó példájaként beszélt a közép-európai együttműködésről, valamint a visegrádi országok kapcsolatáról. Előbbiről szólva elmondta, a helikopterpilóták képzésében, a vegyvédelem és a műveleti logisztika képességeinek megosztásában értek el sikereket, és ez hosszú távon erősítheti a védelmet.

Hende Csaba nemzeti érdeknek nevezte a nyugat-balkáni tagjelölt országok felvételét a NATO-ba, e nélkül ugyanis szerinte nem biztosítható tartós béke a térségben. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett ezen országok támogatása, reformfolyamataik megvalósítása mellett.

A honvédelmi miniszter az informatikai támadások kivédésének fontosságáról is beszélt, amelyhez szerinte a civil társadalom bevonására is szükség van.

Kolinda Grabar-Kitarovic, a NATO közkapcsolatokért felelős helyettes főtitkára kiemelte, a tagállamok fő célja a globális biztonság, amely a gazdasági fejlődés alapja is. A biztonságot a tagállamokban sem lehet természetesnek venni, rengeteg kihívással kell megküzdeniük ma is, hogy fenntartsák - mutatott rá. Hozzátette, a szövetségnek azonban sikerül felülkerekednie ezeken a kihívásokon.

Véleménye szerint a transzatlanti kapcsolatok nagyon erősek ma is, és az Egyesült Államok Ázsia felé fordulása a NATO-t is erősíti. Arra is kitért, hogy miután a szövetségesek kivonulnak Afganisztánból, nem hagyják magukra az embereket, továbbra is segítséget nyújtanak az ország fejlődéséhez, az államépítéshez.

A helyettes főtitkár beszéde után Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkárának kérdésére elmondta, nehéz a védelmi kiadások növelését kérni a tagállamoktól a jelenlegi gazdasági helyzetben. A források minél hatékonyabb felhasználása egyre fontosabb céllá válik - mutatott rá.