Miként a Rio+20 tanácskozáson júniusban Brazíliában, Áder János az ENSZ Közgyűlése ülésszaka általános vitájában elmondott beszédében is megkülönböztetett figyelmet szentelt a vízgazdálkodás kérdéseinek. Az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy az ENSZ keretében megalakult a Víz Barátai Munkacsoport, amelynek négy meghatározó tagja Finnország, Magyarország, Tádzsikisztán és Thaiföld. Ezek az országok a csatornázást és a szennyvízkezelést kiemelt fontosságúnak tekintik, mert az adatok ezen a téren riasztóak.

"Magyarország sincs nagyon jó helyzetben, hiszen olyan ország vagyunk, amely vizeinek nagy részét más országokból kapja. Tehát ilyen értelemben a felhasználható víz mennyiségét tekintve nyugodtan mondhatom azt, hogy kiszolgáltatottak vagyunk" - mondta.

Áder János kitért arra, hogy az éghajlatváltozás következtében egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok jellemzik Magyarországot. Az idén az ország megtapasztalhatta, milyen az, ha 50-100 éves aszályrekordok dőlnek meg, milyen mértékben csökkenti ez a vízhozamot, a kutak kiszáradásától az öntözés ellehetetlenülésén át a terméshozamok radikális csökkenéséig.

"Teljesen világos sajnos ma már, hogy ez a következő években, évtizedekben egyre gyakrabban megismétlődhet. Márpedig hogyha ez így van, minden politikusnak az a dolga, hogy a károk mérséklésével foglalkozzon, felkészüljön egy ilyen helyzetre, és hogy megszülessenek azok a politikai, kormányzati döntések - ha kell, akkor az országgyűlés ezekben a kérdésekben akár törvényt alkosson -, amelyek segítenek ennek a problémának a megoldásában" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Rámutatott: ez a probléma csak nemzetközi összefogással oldható meg, ezért aktív Magyarország a Víz Barátai Munkacsoportban, amelynek immár több mint 70 tagja van.

"Ezért van az, hogy ma Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár úr rendkívül elismerő szavakkal méltatta Magyarországnak az eddig elvégzett munkáját, és azt kérte, hogy továbbra is ugyanilyen elkötelezettek legyünk vízzel és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos, úgynevezett fenntartható fejlődési célok kidolgozása tekintetében" - mondta.

Magyarország azért is szervezi meg jövő ősszel a víz világkonferenciáját, hogy egy fontos állomáshoz elérkezve "számot vessünk azzal, hogy mi mit tudunk ehhez hozzátenni, mi az a tudás, amelyet másoknak jó szívvel tudunk ajánlani, és mi az a gyakorlati tapasztalat, amelyet be tudunk mutatni a hozzánk érkezőknek" - mondta Áder János.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy lehetőség nyíljon a magyar, az európai és az ENSZ-intézményekben dolgozó szakemberek tudásának felhasználására.

"Tehát össze kell fogni, ezeknek az embereknek fórumot kell biztosítani, hogy megoszthassák velünk gondolataikat. Nekünk meg az a dolgunk, hogy ezeket a gondolatokat hasznosítsuk a mindennapi politikai döntések során. Még akkor is, ha pontosan tudom, hogy a köztársasági elnök nem a kormányzati végrehajtásért felelős személy, de ugyanakkor a probléma felvetésében, a probléma nyilvánosság előtti megjelenítésében úgy gondolom, hogy nekem is van felelősségem és szerepem" - fogalmazott.

Kitért arra, hogy ENSZ Közgyűlése kiemelt témája a jogállamiság kérdése. "Úgy gondoltam, hogy ha ezt a kérdést az ENSZ Közgyűlésén egyébként is napirendre vették, akkor kézenfekvő, hogy elmondjam, hogy a magyar jogállamiságban milyen fontos változások történtek az elmúlt időszakban" - mondta az államfő.

Az Út a Békékhez Díjjal kapcsolatban, amellyel a Vatikán ENSZ-beli megfigyelő missziója tüntette ki szerdán, kijelentette, hogy azt Magyarország minden polgára nevében vehette át.

A laudáció szerint Magyarország az új alaptörvény elfogadásával sokat tett az emberi élet és a házasság intézményének tiszteletben tartásáért.

"Nagyon fontos méltató szavakat hallhattunk arról, hogy milyen fontosak azok az értékek, amelyeket a magyar alkotmány rögzít, mennyire komoly visszhangra talált ez itt az Amerikai Egyesült Államokban, és hogy azok, akiknek egyébként nincs magyarországi kötődésük, mennyire örülnek annak, hogy Magyarország ilyen egyértelműen, ilyen nyilvánvalóan kiállt ezen alkotmányos értékek, alapjogok mellet, és rögzítette ezeket az alkotmányban" - mondta a köztársasági elnök.

"Meglepő volt számomra is, hogy ez ilyen erős visszhangot kapott itt, és mindenképpen azt gondolom, hogy elismerést jelent azok számára, akik részt vettek ebben az alkotmányozási folyamatban" - tette hozzá.

Áder János kitért a lett, a cseh és a szlovák államfővel folytatott találkozóira. Mint mondta, Magyarország és Lettország az EU-n belül egyaránt tagja a 15 ország alkotta Kohézió Barátai Munkacsoportnak, és jövőre mindkét országot hátrányosan fogja érinteni a felzárkóztatási politikával kapcsolatos, tervezett szabályozás.

"Arról beszéltünk, hogy hogyan lehetne még határozottabban és még eredményesebben dolgozni annak érdekében, hogy megszüntessük a (kohéziós) szabályozás ránk nézve hátrányos elemeit" - mondta Áder János.

Csehország és Szlovákia államfőjével részben a V4-es együttműködés jövőjéről folyt az egyeztetés. A szlovák elnökkel a kétoldalú kapcsolatok sokrétű fejlesztéséről, egyebek között az infrastrukturális kapcsolatok erősítéséről esett szó, ezen belül az Ipolyon átívelő hidak, valamint a Komáromnál tervezett Duna-hídnak a megépítéséről.