Az 1848-as forradalom politikai és szellemi programja, valamint 2012 feladatai között vont párhuzamot a kormányfő. Orbán Viktor a parlament előtti Kossuth Lajos téren rendezett díszünnepségen azt mondta: 164 évvel ezelőtt és ma ugyanaz a magyarok kívánsága; ne legyen gyarmat az ország.

"1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk" - mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint ez a nap a szabadságharcosok napja, a Kossuth Lajos tér pedig a szabadságharcosok tere.

A miniszterelnök szerint az ország 48 óta sohasem volt még ilyen közel a szabadsághoz, mint ma, amikor az ország minden eddiginél egységesebb.

Egyenlőséget követelünk a magyaroknak - jelentette ki a miniszterelnök."Mi megértjük, hogy Európában sok baj van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak. De ezeréves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyaroknak" - mondta a kormányfő, közölve: "nem leszünk másodrendű európai polgárok".

Álláspontja szerint jogos követelés, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák a magyarokkal, mint más országokkal szemben. Arról is beszélt, hogy a magyaroknak is kijár a tisztelet, és az esély, hogy munkával megteremtsék jólétüket.

Hangsúlyozta: a magyarok maguk írják alkotmányukat, és nem kérnek az idegenek segítségéből. A miniszterelnök szerint Magyarországnak a "saját tengelye körül kell forognia", ezért meg kell védeni "a jövőnk zálogát jelentő" alkotmányt.

A miniszterelnök szerint szerint bár ma is sok igazságtalansággal kell szembenéznie Magyarországnak, nem szabad elmerülni az önsajnálatban, az ugyanis a vesztesek szokása.

"Nem engedhetünk a csábításnak, hogy az olcsó önsajnálat szélcsendes és langyos vízű kikötőjébe manőverezzük Magyarország hajóját" - fogalmazott. Hozzátette: az önsajnálat, az áldozati méltatlankodás a bukásukat és tehetetlenségüket magyarázó vesztesek szokása, nincs köze a szabadságharcosok bátorságához. A győzelemhez, a sikerhez, a méltányos bánásmód kiharcolásához bátorság és erő kell - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Orbán Viktor azt mondta: Magyarország nem ajándékba kéri a felemelkedést, az itt élők dolgozni akarnak érte. Emlékeztetett arra, hogy már a márciusi ifjak is tudták, hogy a szabadság ára a pénzügyi függetlenség. Ezért kellett a tizenkét pontba is bekerülnie a nemzeti bankra vonatkozó követelésnek - tette hozzá, majd közölte: a márciusi ifjak is tudták, hogy az a nemzeti bank független, amely megvédi az idegen érdekektől a nemzet gazdaságát.

A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország az értelmes munka esélyét, az adósságból kijutás ésszerű és méltányos esélyét követeli.

"Krasznahorka égő várának fényénél, a nemzetközi pénzügyi viharban meg kell válaszolnunk a kérdést: gyarmati sorsot vagy a legjobb énünkkel berendezett magyar életet választjuk-e. Nem mindig a szebbik arcunkat mutatjuk a világnak, hibátlan nemzetek nincsenek, a magyarokat is lehet szeretni, nem szeretni. De egy biztos: a mi szabadságharcaink előrébb vitték a világot" - emelte ki.

Az ünnepségen Szájer József arról beszélt, hogy ma is embert próbáló időket élünk, ma is sokan mondják, minek a kitaposott utat elhagyni, de támadjanak bármilyen hatalmasok, sohasem adhatjuk fel. A fideszes európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: nem Európával van vitánk, mert Európa mi vagyunk, hanem a méltánytalansággal, a kettős mércével, a politikai címkézéssel és a butasággal van problémánk.