Önálló indítványként nyújtották be kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek azt a tervezetet, amely szerint nem indulhatna közbeszerzési eljárásokon és elveszíthetné az állami támogatásokat az a vállalkozás, amelyik nem kompenzálja az adóváltozások veszteseit.

Rogán Antalt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, a javaslat egyik benyújtója szerint a cél a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérének a nettó értékét megőrizni. "Gyakorlatilag az állam a következő három évben azokat, akik nem emelik meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérét úgy, hogy a nettó bér ne csökkenjen, nem indulhatnak közbeszerzési eljáráson, nem vehetnek fel állami támogatást és munkaügyi bírságot is kaphatnak" - fogalmazott.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint azonban az elképzelés több céget is tönkre tehet. Szerinte a folyamat nem pozitív folyamat, nem szolgálja a munkaerő-piaci célokat, ronthatja a foglalkoztatás biztonságát, így az üzleti szféra számára nem válhat szimpatikussá.

Dávid Ferenc úgy vélte, hogy a tervezet elsősorban a kereskedelem, a vendéglátás, a mezőgazdaság és a könnyűipar területén okozhat problémát a cégeknek.Megoszlik a szakszervezetek véleménye

Az Autonómok és az MSZOSZ csak tüneti kezelésnek tartja a parlament előtt lévő bérkompenzációs javaslatot, a Munkástanácsok ezzel együtt pozitív, kedvező lépésnek tartja az elképzelést.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a tervezett lépés annak beismerése, hogy a kormány szakmaiatlan és rossz döntést hozott az egykulcsos szja bevezetésével. Az elnök ismételten igazságtalannak és aránytalannak nevezte az új adórendszert, amely véleménye szerint a "kormány torkán akadt". A 16 százalékos szja bevezetésével véleménye szerint a kormány a munkavállalók kétharmadának ártott, és a mostani tervezet sem a kormány munkavállalók iránti felelősségét tükrözi, csupán azt, hogy "fut a pénze, az elmaradt adóbevételek után".

A nettó bérek szinten tartása mellett még évekig csökkenhet az alacsony keresetűek reálbére, mindezt azért, hogy a magas keresetűek, "például a kormány tagjai, még jobban keressenek" - vélekedett az MTI-nek nyilatkozva.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azonban a munkavállalók számára kedvezőnek tartotta az elképzelést, ezért üdvözölte a javaslatot. Elismerte ugyan, hogy a nettó keresetek szinten tartása még nem jelent reálszinten emelkedést, de úgy vélte, hogy a lassuló inflációnak köszönhetően a reálbérek csökkenése is lassul, és mértéke is sokkal kisebb lesz, mint a nettó emelése nélkül. Ez mindenképpen pozitív a munkavállalóknak - jegyezte meg. Kifejtette: hasonló szankciók már korábban is voltak, azonban felpuhultak. A bér azonban az a téma, ahol érdemes keményebben fellépni - hangsúlyozta.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke is úgy vélte, hogy nem a tüneteket, hanem az okot kellene orvosolni: az adójóváírás megszüntetésének ütemét kellene lassítani.

Az elnök szerint a javaslatból a költségvetési kiadáscsökkentés célja látszik, illetve az, hogy ezt a terhet a vállalkozásokra hárítja a kormány. A munkavállalók vesztesége továbbra is megmarad: ha kompenzálják is egy részét, a reálkeresetek akkor is csökkennek. Ezért a konföderáció a bértárgyaláson továbbra is határozottan lép fel a reálkeresetek növelése érdekében - tette hozzá.

Az elnök attól is tart, hogy a növekvő vállalkozói terhek miatt munkahelyek szűnnek meg, illetve növekedhet a fekete- és szürkegazdaság. Hangsúlyozta: az MSZOSZ nem a nettó keresetek emelése ellen emel szót, de úgy látja, hogy a mostani javaslat gyengíti a reálbérek növelésért folytatott küzdelemben a szakszervezet pozícióit. Megerősítette: az adójóváírást ki lehet vezetni egy adórendszerből, de nem az egykulcsosból.