Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.22
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Prőhle: A német-orosz viszony döntő fontosságú Magyarország számára is

A német-orosz és a német-francia viszony, valamint a német szerepvállalás a balkáni országokban döntő fontosságú a magyar biztonságpolitika számára is - mondta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Pallas kül- és biztonságpolitikai klub rendezvényén.

Az EU-tagállamokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár elmondta: a márciusban Japánban történt nukleáris baleset után Németországban ismét felülvizsgálták az atomenergia-politikát, és ez felértékeli a földgáz, mint energiaforrás szerepét, s ezzel az Oroszországhoz fűződő viszonyt.

Hozzátette, a német-orosz viszony folyamatos ápolása független attól, hogy Berlinben Gerhard Schrödert a kancellári székben Angela Merkel váltotta, ezt Magyarországnak és a többi közép-európai országnak tudomásul kell vennie.

A helyettes államtitkár előadásában utalt rá, hogy a Magyarország számára stratégiai partner Németország külpolitikáját mind az Európai Unión belül, mind azon kívül - például a Kínához fűződő viszonyban - egyfajta reálpolitikai gondolkodás hatja át.

Prőhle Gergely kifejtette, a "puha biztonság" - a fejlesztés- és a menekültpolitika - területén erős értékelvű politizálás, humanitárius elkötelezettség és bőkezűség jellemezte a német külpolitikát, és ennek nagy szerepe volt abban, hogy Németország idén januártól két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett.

Magyarországnak, amely 2012-13-ban szintén szeretne az ENSZ BT nem állandó tagja lenni, érdemes a német példát is szem előtt tartania - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy Németországban ma is komoly viták kísérik a Bundeswehr, a hadsereg külföldi szerepvállalását, pedig az ország középhatalami státuszához ez hozzátartozik. 

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×