Az EU-tagállamokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár elmondta: a márciusban Japánban történt nukleáris baleset után Németországban ismét felülvizsgálták az atomenergia-politikát, és ez felértékeli a földgáz, mint energiaforrás szerepét, s ezzel az Oroszországhoz fűződő viszonyt.
Hozzátette, a német-orosz viszony folyamatos ápolása független attól, hogy Berlinben Gerhard Schrödert a kancellári székben Angela Merkel váltotta, ezt Magyarországnak és a többi közép-európai országnak tudomásul kell vennie.
A helyettes államtitkár előadásában utalt rá, hogy a Magyarország számára stratégiai partner Németország külpolitikáját mind az Európai Unión belül, mind azon kívül - például a Kínához fűződő viszonyban - egyfajta reálpolitikai gondolkodás hatja át.
Prőhle Gergely kifejtette, a "puha biztonság" - a fejlesztés- és a menekültpolitika - területén erős értékelvű politizálás, humanitárius elkötelezettség és bőkezűség jellemezte a német külpolitikát, és ennek nagy szerepe volt abban, hogy Németország idén januártól két évre az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja lett.
Magyarországnak, amely 2012-13-ban szintén szeretne az ENSZ BT nem állandó tagja lenni, érdemes a német példát is szem előtt tartania - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy Németországban ma is komoly viták kísérik a Bundeswehr, a hadsereg külföldi szerepvállalását, pedig az ország középhatalami státuszához ez hozzátartozik.
Át kellett írni a Medián közvélemény-kutatási adatait, de van rá magyarázat