Szili Katalin, a törvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke több más felszólalóval együtt hangsúlyozta, hogy a klímatörvény elfogadása Magyarország számára a nemzetközi kötelezettségektől függetlenül is kulcsfontosságú lenne, többek között azért, mert a megújuló energiaforrások kiaknázásának és az energiatakarékossági intézkedéseknek törvényben kitűzött támogatása mérsékelné az ország jelentős energiafüggőségét.

A szocialista politikus elismerte, hogy bizonyos - elsősorban ipari - körökben értetlenség és ellenállás fogadta a törvénytervezetet. Ezzel szemben hangsúlyozta: az ipari szektor profitálhat is a törvény révén, hiszen az többek között rendelkezik egy pénzügyi alap felállításáról, melyből az ipar is kedvező hitelekhez, támogatásokhoz juthat energiahatékonysági beruházások végrehajtásához. Az ipari szektort ezenkívül a magyar klímatörvénytől függetlenül is szigorú uniós kibocsátás-csökkentési előírások kötik 2020-ig - hangsúlyozta.

Szili Katalin rámutatott arra is: bár saját klímavédelmi törvénnyel jelenleg a világon egyedül az Egyesült Királyság rendelkezik, de számos európai országban napirenden van ilyen jogszabály megalkotása.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter konkrét klímavédelmi lépéseket sürgetett, valamint rámutatott, hogy nemcsak az energiaimport magas aránya, hanem életmódunk is hozzájárul az ország "tarthatatlan energiafüggőségéhez".

A miniszter szerint a magyar klímastratégia három legfőbb elemének a kibocsátás-csökkentésnek, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak, és a szemléletformálásnak kell lennie.

A tárca energiatakarékos izzócsere-programját példaként idézve hangsúlyozta: jelentős energiahatékonysági tartalékok vannak még Magyarországon. Ezzel összefüggésben méltatta a klímabarát otthon program panel alprogramjában eddig elért eredményeket és kilátásba helyezte az alprogram folytatását.