eur:
393.01
usd:
366.47
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

Elhunyt a híres szovjet világháborús veterán

Elhunyt Abdelhakim Iszmajlov, aki a második világháború utolsó napjaiban elsőként tűzte ki a szovjet zászlót a berlini Reichstagra - jelentette szerdán hivatalos honlapján a dagesztáni kormány.

Iszmajlov 94 éves korában halt meg szülőhazájában, Dagesztánban, Haszavjurt városban. A háborúban először az ukrán fronton szolgált, s háromszor sebesült meg a fronton. Az egykori felderítőt egyebek között a Honvédő Háború érdemrend I. fokozatával, a Dicsőség érdemrend III. fokozatával, a Vörös Zászló, a Bátorságért, a Varsó Felszabadításáért érdemrenddel tüntették ki, és 1996-ban, 80 évesen nyerte el az Oroszország Hőse kitüntetést.

A közlemény szerint Iszmajlov 1945 tavaszán, a harcok utolsó napjainak egyikén két katonatársával, a kijevi Alekszej Kovaljovval és a minszki Leonyid Goricsevvel elsőként tűzte ki a Berlin feletti győzelmet jelképező szovjet zászlót a Reichstag épületére, s ezt az ünnepélyes pillanatot rögzítette Jevgenyij Haldej, a TASZSZ hírügynökség tudósítójának fotója.

A közlemény azonban mindehhez hozzátette: szovjet katonák azokban a napokban többször is kitűzték a szovjet zászlót a Reichstag épületére, már csak azért is, mert azt onnan többször lelőtték.

A zászló kitűzéséről, pontosabban az ezt ábrázoló fotókról számos változat van forgalomban. A legismertebb szerint Jegorov tizedes és Kantarija szakaszvezető 1945. május 2-án tűzte ki a szovjet zászlót a Reichstag kupolájára, miközben Berlinben még dúltak a harcok, s ezt örökítette meg Jevgenyij Haldej fényképe.

A későbbiekben afféle városi legendaként elterjedt, hogy a szovjet katona karjáról ki kellett retusálni a több karórát. Ma úgy tartják, hogy az ismert képhez valószínűleg napokkal későbbi, beállított felvételek adták a nyersanyagot, amelyet számos ponton retusáltak. Nem egészen világos, hogy a képen Jegorov vagy Iszmajlov látható-e.

Címlapról ajánljuk
Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság

Nagyjából a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelő adatokat vár idén a magyar gazdaságtól Isépy Tamás, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Úgy vélik, az elmúlt időszak gazdasági válságainak egyik legfőbb tapasztalata, hogy sokkal több váratlan helyzetre kell felkészülnie a világnak.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×