A legfontosabb tanulsága az EP-választásnak az, hogy a Fidesz fő ellenfele már nem az MSZP, hanem a Jobbik. Ezt most nem arra értem, hogy a Jobbik és a Fidesz között dől el a következő választás, hanem arra, hogy a Fidesznek a tervét, hogyan lehet egyedül abszolút többséggel vagy akár kétharmaddal választást nyerni, azt láthatóan már nem a szocialisták tudják megakadályozni, hanem esetleg a Jobbik lehet képes erre.

Ez valódi veszély? Hiszen a mostani eredményekből, az 56 százalékból egy nagyon magabiztosan működő vagy nagy többséget jelentő kormányzást jósoltak a Fidesz oldalán is.

Török Gábor: Egy 36 százalékos részvétel mellett megtartott választásról beszélünk, amit szerintem nem lehet átfordítani parlamenti mandátumokra és helyekre. Sok minden történhet még a következő időben. A Fidesznek azt kell átgondolnia, hogyan viszonyul a Jobbikhoz. A Fidesz megpróbálja elvenni a Jobbik témáit és szavazóit, vagy inkább hagyja, és megpróbál közép felé nyitni - ezek a kérdések nem dőltek el.

Az EP-választás előtt mindenki azt gondolta, hogyha lesz egy ekkora vagy akár nagyobb arányú Fidesz-győzelem, akkor a legfontosabb kérdés a választás után a Fidesz illegitimitási kampánya, politikája lesz. Hát semmi nem történt! Egy-két nyilatkozatot leszámítva a Fidesz nem találta meg a hangot, nem használta ki a lehetőséget, vagy egyszerűen nem akarta kihasználni a lehetőséget, ezt nem tudom, hogy arról kezdjen beszélni, hogy a kormánynak le kell mondania vagy akár ehhez eszközöket is rendeljen. És ezt feltehetően éppen a Jobbik-problematika miatt nem tette meg, mert nem tudja a Fidesz, hogy egy ilyen szituáció használna vagy ártana a Jobbikkal kapcsolatos politikájának. Valamit kell ezzel kezdenie a Fidesznek, ezt szerintem még nem döntötte el a párt, de úgy látom, hogy a Jobbiknak van esélye arra, hogy a Fidesznek az 50 százalék plusz 1-es, vagy akár kétharmados tervét megakadályozza.

Giró-Szász András: Jóslatokba nem szeretnék bocsátkozni. Az, hogy a Fidesz milyen eredményt ér el mandátumszerűen, sokkal inkább függ attól, hogy hány párt kerül be a parlamentbe a kompenzációs lista miatt. Azt továbbra is fenntartom, hogy a Fidesznek két fő iránya lehetséges a Jobbikkal kapcsolatban, illetve ennek a két iránynak a keverése. Az egyik irány az, hogy direkt módon megpróbálja visszacsalogatni a Jobbik szavazóit, ezáltal viszont lehetőséget biztosít az MDF-nek és az MSZP-nek indirekt módon, hogy megerősödjön. Ugyanis elsősorban az MSZP, de az MDF is sokkal nehezebben gyűjtene szavazókat akkor, ha nem valakivel szembeni politikát tudna a zászlajára tűzni. Márpedig ha a Fidesz direkt ilyen típusú politikát folytat, akkor könnyebben lehet ezt meglovagolni.

A másik irány pedig az, hogy kihasználva a politikai erőtérben bekövetkezett változást, még markánsabban elhatárolódik a Fidesz, ezáltal leveri magáról az összes olyan negatív konnotációt, amelyek eddig ráragadtak, és behatol a politikai középre. A legfontosabb, akármelyik útvonalat is választja, hogy amikor kormányra kerül, jó és hatékony kormányzással lehet a leginkább annullálni egy ilyen politikai erő társadalmi támogatottságát, mert a korábbiakban már beszéltünk arról, hogy nem ideológiai alapon szerveződik a Jobbik társadalmi támogatottsága, hanem alapvetően az elégedetlen és reménytelen társadalmi tömegek növelték meg.
A Fidesz számára nagy kérdés, hogy ezek a szavazók, akikről azt mondjuk, hogy kiábrándultak a baloldalból, azok miért nem a Fidesznél, a legnagyobb ellenzéki erőnél kötöttek ki? Aki elégedetlen a kormánnyal, az normális demokráciákban nem rögtön a szélsőjobbra szalad.

Giró-Szász András: Vannak szociológiai felmérések az 1960-1980-as években urbanizálódott magyar társadalmi tömegekről, akik a vidékről a városokba feláramolva elsősorban az iparosítás következményeiként letelepedtek, és sajátos életközeget hoztak létre. A rendszerváltás óta ők folyamatosan mindennek a vesztesei. Egyébként jelentős szocialista szavazók voltak, de ha eljutottak oda, hogy a szocialista párt már nem képviseli az ő érdekeiket, a mindennapjaikat megélhetési alapon veszélyezteti a kormányzás, akkor az őáltaluk keresett válasz nem egy mérsékelt néppárti politikai erő, hanem egy radikális szélsőséges politikai erő, amely számukra sokkal inkább lefordítható, sok esetben demagóg, populista, sőt bizonyos ellenségképeket kreáló módon nyújt megoldást. Az egy más kérdés, hogy ezt főleg verbálisan teszi. Az Európai Unióban fogalmazták meg azt, hogy az európai szélsőséges pártok sokkal kevésbé veszélyesek, mint amennyire hangosak.

Nem beszéltünk még arról, hogy a Jobbik hogyan módosíthatja ezeket a képleteket, hiszen az elemzésekben azt lehet olvasni, hogy a Jobbik a nemzeti radikalizmust is keveri a radikális jobboldali megoldásokkal, ideológiákkal, tehát nagyon sok minden olyan elemet kevert a politikájába, amely vonzó lehetett egy jelentős szavazóréteg számára, de nem biztos, hogy ezt a szavazóréteget meg is tudják tartósan tartani. Mit gondolnak erről? Mi látszik most a Jobbik politikai döntéseiből?

Török Gábor: A Jobbiknál is komoly dilemma, hogy vajon az EP-választás eredménye őket arra vezeti, hogy még jobban megerősítve ezt az egészen a falig elérő radikális jobboldali, szélsőjobboldali tábort megtartsák, vagy esetleg még inkább beleharapjanak részben az MSZP, részben a Fidesz szavazótáborába.

Taszítja az egyik csoport a másikat.

Török Gábor: Szerintem igen, a Fidesznél is azért ezt látjuk. Most persze lehet több szólamban játszani, de azért mégiscsak van a pártnak valamilyen üzenetképe, és a Jobbik akár arra is kísérletet tehet, hogy megpróbálja azokat a szavazókat is megszólítani, akik egyetértenek a főbb céljaival, de mégis valamennyire kormányképes erőt keresnek, akik nemcsak elégedetlenek, hanem vágynak valami jobb kormányzásra. Tehát a Jobbik számára a fő kérdés az, hogy az elégedetlenségre építi kizárólag a kampányát, vagy pedig megpróbál komolyan vehető megoldási javaslatokat is tenni, mondjuk a rendpártiság kapcsán, és esetleg elkezd beszélni arról, hogy mondjuk egy Fidesszel kötendő koalícióban vagy más formációban ők mit tennének. Ez egy veszélyes dolog, mert ha megpróbál ebben az értelemben a Fideszhez közeledni, akkor az lehet, hogy saját, most megszerzett szavazótáborában hitelességi kérdéseket vet fel. Én csak annyit állítottam, és továbbra is ezt tartom, hogy szerintem az EP-választás eredménye az mind a Jobbiknál, mind a Fidesznél kinyitotta a stratégiai vitákat, és nem látom, hogy ezek eldőltek volna.

Giró-Szász András: Ezzel egyetértek. A hétvégi Fidesz-kongresszus is azért világosan bizonyította azt, hogy az ott elhangzott beszédek alapján még nem dőlt el ez a kampánystratégia, hogy tulajdonképpen a következő időszakban pontosan hogyan viszonyul a Fidesz a Jobbikhoz. Mindenképpen politikai ellenfélként viszonyul, de hogy politikai ellenfélként hogyan kezeli, az még nem dőlt el, ez a kétszólamúság nyomon követhető volt a beszédekben.