A pápa bármit mond is erről a kérdésről, várhatóan nagy visszhangot vált ki a térségben, különösen akkor, amikor ellátogat egy olyan palesztin menekülttáborba, amely látótávolságra van az Izrael által emelt úgynevezett biztonsági kerítéstől.

XVI. Benedek válaszában hangoztatta, hogy mélységes tisztelettel adózik a muzulmán közösség iránt. A pápa még római indulása előtt arról beszélt, hogy a római katolikus egyház nem politikai hatalom, hanem szellemi, s mint ilyen, remélhetőleg hozzájárulhat a békéhez a palesztinok és az izraeliek között.

A pápa nyolc napig tartó, május 15-ig tartó útja során Jordániát, Izraelt és az egyik palesztin területet, Ciszjordániát keresi föl. Jordánia mintegy 5,8 milliós lakosságának négy százaléka keresztény.

Michel Szabbah, Jeruzsálem nyugállományú, palesztin születésű latin pátriárkája úgy vélte, hogy a pápa olyan üzenetet visz magával, amely kifejezi a palesztin nép izraeli megszállás miatti szenvedését. A Reuters brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában az egyházi méltóság kijelentette: úgy gondolja, hogy a pápa üzenete szóvá teszi azt az igazságtalanságot, amely a palesztinokat érte függetlenül attól, hogy keresztények vagy muzulmánok.

A Haaretz című izraeli napilapban a pápát kétszáz rabbi is köszöntötte szentföldi látogatása alkalmából.