A magyar közéletben nagyon sok éve a hazudozásnak valami rettenetes PR-ja történik, és ezek közül a legkiáltóbb és a legrégibb téma a választási rendszer és főképpen a parlament létszámának a csökkentése - mondta Tölgyessy Péter a HVG által szervezett kerekasztal-beszélgetésen. A kisebb parlament története nagyjából 93 körül kezdődött, és mostanra totálisan uralkodóvá vált - tette hozzá.

Nagyon komoly emberek is azt hiszik, hogy a magyar válságot szinte meg lehet oldani pusztán azzal, ha kisebb létszámú a parlament. Az az igazság, hogy a hivatalos pártjavaslatok nagyon sokszor semmi mást nem céloznak, mint ennek a képzetnek a fönntartását. Amikor pedig megszólal a hivatalos politikától kicsit távolabb álló ember, és komolyan veszi ezeket a dolgokat, akkor tulajdonképpen részese lesz ennek a játéknak - vélekedett Tölgyessy, aki megjegyezte: "Én éppen ezért nem is szoktam ilyesmiben részt venni, vagy ha csak nagyon muszáj".

A HVG és a Medián javaslatát Tölgyessy úgy jellemezte, hogy egy Magyarországon egészen szokatlan módon becsületes koncepció, amely korrekt módon számításba veszi a különböző tényezőket, és ez egészen megdöbbentő a közéletünkben.

A magyar rendszerváltás teljes kudarca

Tölgyessy beszélt arról is, hogy miért ragaszkodik ennyire mániásan a magyar közvélemény ahhoz, hogy a parlament létszámának csökkentésével sok mindent meg lehet oldani. Az első ok szerinte az, hogy a közvélemény túlnyomó része - többnyire okkal, részben ok nélkül - teljes kudarcnak tartja a magyar rendszerváltást, és különösen kudarcnak tekinti a parlament működését. Ezt az egészet legjobban ezzel a dühvel lehet leverni, mármint a parlament túlzó létszámára irányuló indulattal.

Kétségtelen tény, hogy a magyar parlament létszáma nagy, de ehhez képest irtózatos, micsoda hazudozás folyik itt arról, hogy mekkora megtakarítások lennének kevesebb képviselő esetén. Tölgyessy szerint, ha tisztességesen lenne szabályozva a képviselők jövedelme és adózása, akkor a 200 fős magyar parlament többe kerülne, mint a mostani. Mint mondta: a képviselői fizetés fölmehetne arra a szintre, mint amilyen a mi fejlettségünknek nagyjából megfelelő Lengyelországban, tehát alacsonyabb volna, mint Csehországban és magasabb volna mint Szerbiában. Jelenleg a magyar képviselői alapfizetés egyharmada a szerbiainak. Ebben az esetben viszont megszűnnének az adón kívüli kedvezmények, mert valójában a magyar parlamentben ugyanaz történik, mint bármelyik magyar kisvállalkozásnál: költségtérítésként adják oda azt, amit adózottan kéne odaadni, és így mindenki jól jár.

A jó parlament drága

Hogyha egy ilyen rendszert csinálnánk, akkor a kétszáz fős parlament többe kerülne, mint a mostani. Tölgyessy hangsúlyozta, hogy ebben az esetben viszont végre teljesen becsületes módon rendezve lennének a képviselők jövedelmi viszonyai. Hozzátette, hogy egy ilyen rendszerben az összeférhetetlenségi szabályok is olyan becsületesen volnának rendezve, mint voltak a régi magyar parlamentarizmus idején. Például a nagyon gazdag vállalkozók kikerülnének így az országgyűlésből, hasonlóan azokhoz, akiknek az esetében polgármesteri, vagy egyéb összeférhetetlenség áll fenn.

Egy ilyen esetben tisztulna a helyzet, de ez a képviselői bérek emelkedésével járna.

Mivel ezek a reformok eddig nem történtek meg, a parlamentünk valóban nagyon rosszul működik, tulajdonképpen az utolsó pártállami parlament gyakorlatát folytatja, kijáró parlament. Szinte mindenki kijár, vagyis pénzért megy a parlamentbe, a képviselők a legtöbb esetben elintézni akarnak valami konkrét dolgot, a városoknak, az ágazatoknak, a kisebbségeknek... Ezzel pedig rábízzák az országos közügyek intézését a pártvezérekre.

A pártvezérek köszönik szépen, élnek a lehetőséggel...

A pártvezérek pedig, amennyire lehet, távol tartják magukat a parlamenttől, mert ennél "átkozottabb és gyűlöltebb intézmény nincsen, és úgy menekülnek ki onnét, ahogy tudnak". Közben pedig ők maguk is azt a képzetet keltik, hogy ez egy rettenetesen bűnös intézmény.

A létező pártjavaslatok, például a Fideszé azt mondja, hogy mindent felezzünk meg a mostani parlament esetében. Ez eléggé furcsa lenne.

Az MSZP javaslata is "fantasztikus" - vélekedett Tölgyessy. 1993 óta tárgyalnak a pártok arról, hogy mit kéne csinálni, és mindenki tudja, hogy a jobboldal számára az egyéni kerületek eltüntetése nem elfogadható. Erre előjön a miniszterelnök egy olyan javaslattal, amiről pontosan tudta, hogy ez elfogadhatatlan a másik oldal számára. A történet olyan, mintha egy házat akarnak eladni, de világosan megmondták ezerszer, hogy húszmillió alatt nincs szerződés. De már majdnem megegyeznének 18-19 millióban, és akkor egyszer csak az egyik fél előjön azzal, hogy 15 milliót kínálok, fantasztikus ajánlatom van! Nehéz erre mást mondani, mint arcátlanság.

"Ilyen rendszerben rég nem emlékeznénk arra, ki volt Orbán Viktor"

A szélesebb közvélemény egyáltalán nem tudja, miért fontosak a választási rendszer bizonyos részletei. Az egyik klasszikus választási rendszer az angolszász, egyfordulós, egyéni kerületi rendszer. Ha ilyen rendszer lett volna Magyarországon, már rég nem emlékeznénk arra, hogy ki volt Orbán Viktor. Egy ilyen rendszerben a szocialista párt a mandátumok 95 százalékát megszerezhette volna az első szabad választások idején, és a Fidesz még a közelébe sem jutott volna a bekerülésnek - vázolta fel a képletet az elemző.

Hogyha pedig egy olyan rendszer lett volna, amilyent az 1989-es politikai szereplők túlnyomó többsége javasolt, mármint az 1945-ös, vagy az 1947-es modell fölélesztése, akkor az első szabadon választott parlamentbe legalább 13 párt bekerült volna. Ha nem lett volna a szigorú ajánlási rendszer, márpedig nem lett volna, akkor akár 20 fölött lehetett volna a parlamenti pártok száma. Tehát elég könnyű belátni, milyen szélsőséges módon meghatározza az egész politikai rendszert a választások metódusa - hívta fel a figyelmet az elemző.

Manipulált választások? 

A választási rendszer sok tekintetben befolyásolja a pártszerkezetet, tehát a tét óriási. Ezért nagyon bölcs, hogy a HVG és a Medián javaslata leszögezi: nem a létszámról szól ez a játék, hanem arról, hogy milyen legyen a pártszerkezetünk - vélekedett Tölgyessy. Ha megváltozik a választási rendszer, az szinte forradalmat jelentene. Akkor volt nagy választási rendszerváltozás Nyugat-Európában is, amikor szinte forradalom volt. Vagy például az oroszországi összeomolás idején, szinte forradalommal lett egy új választási rendszer. Néhány politológus ezt nem akarja tudomásul venni, és azt sugallják, hogyha csitt-csat megváltoztatnánk a választási rendszert, akkor az a sok baj, ami a magyar politikában van, az egy csapásra eltűnne. Holott dehogy tűnne el, csak más formában jelentkezne - mondta Tölgyessy.

A HVG és a Medián javaslata egyik ilyen hibába sem esik be, ezért tisztességes és jó - hangsúlyozta az elemző. Arról is beszélt, hogy ma lehetséges bizonyos szempontból befolyásolni a választások alakulását.

Van ma Magyarországon olyan pártvezető, aki azt gondolja magáról, hogy 80 százalékban személy szerint tudja, hogy kik az ő szavazói. Név szerint és cím szerint pontosan nyilvántartja, hogy kik az ő szavazói. Talán ennyire pontos adatai nincsenek, de van tizenegyezer kis választói körzet, azokról tényleg tudjuk, hogy sok választáson át hogyan szavaztak az emberek. Ezzel a tudással 30-40 mandátumot lehet mozgatni úgy, hogy a legszebb szabályokat is betartják. Ebből a szempontból Tölgyessy egy kissé naivnak jellemezte a tervezetet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi választásokon kevesebb mint harminc mandátum döntött.