Infostart.hu
eur:
383.72
usd:
328.24
bux:
122602.78
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince

Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást az üzleti biztosítóktól

Elrendelte a népszavazást a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerről az Országgyűlés.

Az Albert házaspár kezdeményezését támogató több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minősítette.

A kérdés - amely mögé felsorakozott a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Fidesz is támogatta - úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".

Ha az ügyben senki nem fordul az Alkotmánybírósághoz, vagy a testület elutasítja a beadványokat, Sólyom László köztársasági elnök akár egy szeptemberi időpontra is kiírhatja a népszavazást.

A jogszabály jelentős részét már hatályon kívül helyezték

A kérdésfeltevés eredeti célja az Országgyűlés által már hatályon kívül helyezett pénztártörvény megsemmisítése volt. Egy decemberben elfogadott jogszabály értelmében a parlament a népszavazás után három évig nem hozhat annak eredményével ellentétes törvényt.

A sokak által vitatott, a korábbi koalíciós pártok képviselői szerint jelentős kompromisszumokkal megszületett jogszabályt elsőként tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés, az MSZP és az SZDSZ támogatásával. A köztársasági elnök a törvényt elsőként nem írta alá, hanem visszaküldte megfontolásra a Háznak. Februárban az akkori kormánykoalíció szintén igennel voksolt, Sólyom László pedig a jogszabály második elfogadása után, ahogy azt a vonatkozó törvény előírja, már aláírta azt.

A törvény kapcsán a többi mellett az a kifogás merült fel, hogy a magántőke bevonásával csorbulhat a betegek érdeke, az állam ugyanis a pénztárakban csak 51 százalékos tulajdonrészt szerzett volna, a 49 százalék magánbefektetők kezébe került volna. A szakmai és civil szervezetek a tőkekivonás, a minőségromlás veszélyét látták a törvényben, és azt is kifogásként hozták fel, hogy annak elfogadását nem előzte meg kellő társadalmi vita.

A március 9-ei, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról tartott és a kormány számára kedvezőtlen eredményt hozó népszavazás után az MSZP és az SZDSZ ismét tárgyalni kezdett a már hatályba lépett pénztártörvényről. A vita előbb Horváth Ágnes szabad demokrata egészségügyi miniszter menesztéséhez, majd koalíciós szakadáshoz vezetett. Az új egészségügyi miniszter, Székely Tamás május 8-án jelentette be, hogy a jogszabály hatályon kívül helyezését javasolja a miniszterelnöknek.

Címlapról ajánljuk

Nagy a felháborodás: csaknem ezer menedékkérőnek bottal ütik a nyomát

A menekültpolitika szigorítása a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány egyik fő célkitűzése. Ilyen előzmények után felháborodást keltett az a bejelentés, hogy az elmúlt több mint egy évben a délnyugat-németországi Rajna-vidék-Pfalz tartományban megközelítően 1000 menedékkérőnek egyszerűen nyoma veszett.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×