Infostart.hu
eur:
367.12
usd:
329.59
bux:
0
2026. október 29. csütörtök Nárcisz

Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást az üzleti biztosítóktól

Elrendelte a népszavazást a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerről az Országgyűlés.

Az Albert házaspár kezdeményezését támogató több mint félmillió aláírást a Liga Szakszervezetek és társult szervezetei gyűjtötték össze és adták át az Országos Választási Bizottságnak, amely a kezdeményezést érvényesnek minősítette.

A kérdés - amely mögé felsorakozott a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Orvosi Kamara, valamint a Fidesz is támogatta - úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?".

Ha az ügyben senki nem fordul az Alkotmánybírósághoz, vagy a testület elutasítja a beadványokat, Sólyom László köztársasági elnök akár egy szeptemberi időpontra is kiírhatja a népszavazást.

A jogszabály jelentős részét már hatályon kívül helyezték

A kérdésfeltevés eredeti célja az Országgyűlés által már hatályon kívül helyezett pénztártörvény megsemmisítése volt. Egy decemberben elfogadott jogszabály értelmében a parlament a népszavazás után három évig nem hozhat annak eredményével ellentétes törvényt.

A sokak által vitatott, a korábbi koalíciós pártok képviselői szerint jelentős kompromisszumokkal megszületett jogszabályt elsőként tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés, az MSZP és az SZDSZ támogatásával. A köztársasági elnök a törvényt elsőként nem írta alá, hanem visszaküldte megfontolásra a Háznak. Februárban az akkori kormánykoalíció szintén igennel voksolt, Sólyom László pedig a jogszabály második elfogadása után, ahogy azt a vonatkozó törvény előírja, már aláírta azt.

A törvény kapcsán a többi mellett az a kifogás merült fel, hogy a magántőke bevonásával csorbulhat a betegek érdeke, az állam ugyanis a pénztárakban csak 51 százalékos tulajdonrészt szerzett volna, a 49 százalék magánbefektetők kezébe került volna. A szakmai és civil szervezetek a tőkekivonás, a minőségromlás veszélyét látták a törvényben, és azt is kifogásként hozták fel, hogy annak elfogadását nem előzte meg kellő társadalmi vita.

A március 9-ei, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról tartott és a kormány számára kedvezőtlen eredményt hozó népszavazás után az MSZP és az SZDSZ ismét tárgyalni kezdett a már hatályba lépett pénztártörvényről. A vita előbb Horváth Ágnes szabad demokrata egészségügyi miniszter menesztéséhez, majd koalíciós szakadáshoz vezetett. Az új egészségügyi miniszter, Székely Tamás május 8-án jelentette be, hogy a jogszabály hatályon kívül helyezését javasolja a miniszterelnöknek.

Címlapról ajánljuk

A nyugdíjguru szerint két nagyon jó hír is van most a nyugdíjasoknak, de van még javaslata

Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kap az új nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve. A „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt is mondta, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami nagyon jó hír a nyugdíjba menőknek, és hogy a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években ezt a járandóságot.
inforadio
ARÉNA
2026.10.29. csütörtök, 18:00
Thaisz Miklós
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője
Konkrét dátumot mondott Zelenszkij a béketárgyalásról, kritikus hiányt szenved a legfontosabb fegyverből Ukrajna - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Konkrét dátumot mondott Zelenszkij a béketárgyalásról, kritikus hiányt szenved a legfontosabb fegyverből Ukrajna - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök szerint november 10-én ülhet tárgyalóasztalhoz Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok Abu-Dzabiban. Bár Kijev szerette volna az Európai Unió képviselőit is asztalhoz ültetni, Moszkva szerint ez nem fog megvalósulni. Zelenszkij azt is elmondta, hogy az amerikai Patriot rakétaszállítmányok az ukránok havi szükségletének kevesebb, mint 10%-át elégítik ki, más partnerektől pedig Washington beleegyezése nélkül nem vásárolhatják meg a fegyvereket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb hírevel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×