A napfordulókat mindig is kitüntetett figyelemmel kísérték a különböző kultúrák, ez az emberiség közös hagyománya. Az újjászülető Nap ünnepe volt ez. A keresztény egyház éppen ezért kapcsolta össze vele Jézus születése napját 325-ben - mondta az InfoRádiónak Györgyi Erzsébet néprajzkutató.
Az, ahogyan most ünnepeljük a karácsonyt, több kultúra hagyományainak keveréke: megvan benne a betlehemi hagyomány, amely tipikusan a katolicizmushoz tartozik, és tartalmazza a reformációhoz köthető karácsonyfa-állítás szokását is - tette hozzá Györgyi Erzsébet.
A betlehemezés mint dramatikus játék hagyománya a barokk kori szerzetesi iskolákból indult, és az ott előadott történetek később megjelentek az egyszerű nép körében is.
A karácsonyfát is jelképekkel ékesítjük
Az észak-német területekről származik az a szokás, hogy Krisztus születése napját valamilyen örökzöld fa feldíszítésével ünnepeljük - mondta a néprajzkutató.
A karácsonyfa díszei is ősi szimbólumok: a fenyő csúcsára illesztett csillag a betlehemi csillagot imitálja, amely a napkeleti bölcseket vezette Jézus születésének helyére.
Manapság a fára már főként üveggömböket aggatnak, korábban azonban sokáig tartotta magát az a hagyomány, hogy az ágakat almával díszítették, amely utalás volt a paradicsomi almára, a fenyő köré fűzött szerpentinek pedig az eredendő bűnt megtestesítő kígyót szimbolizálják - magyarázta Györgyi Erzsébet.
Szaloncukor, a hungaricum
A szaloncukor csak Magyarországon létezik, a nevét valószínűleg arról a helyiségről, a szalonról kapra, ahol a polgári családok a karácsonyfát felállították.
A különleges fondant-édességet csak karácsonykor, házilag készítették és csomagolták.