Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
314.53
bux:
149161.68
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

Egyre erősödik a magyar maffia

Egy brit biztonságpolitikai elemzés szerint megerősödtek a magyar maffiacsoportok, amelyek már a társadalom egészében kezdik éreztetni befolyásukat, tagjai beépülnek a gazdaságba és a politikába. Lapszemle.

A Népszabadság a gazdasági tárca tervét ismerteti. Eszerint 2007-től a kamionok csak matricával használhatnák a tranzitúttá minősített hazai főútvonalakat. Aki nem fizet, szigorú büntetésre számíthat, de elkerülő utat választani sem érdemes, ugyanis ezt is büntetik.

Az intézkedésektől azt várják, hogy a - sokszor lakott területen átvezető - főutak teherautó-forgalma csökken, a sztrádáké pedig emelkedik.

A Magyar Nemzet a Jane's brit biztonságpolitikai szaklap elemzésére hivatkozva közli, hogy az utóbbi években megerősödtek a magyar maffiacsoportok. A szervezett bűnözés kezdi kiterjeszteni befolyását a társadalom egészére, tagjai a politikába és a gazdasági szférába is beszivárognak.

A cikk szerzője úgy véli, Magyarország többek között azért vált vonzóvá a maffia számára, mert közlekedési rendszere fejlett, és a hatóságok egy részét nem képezték ki megfelelően a szervezett bűnözés elleni harcra.

Az Index írja, hogy nemcsak a pénzben jóváírt kamat jellegű jövedelem, hanem a tárgynyeremények is kamatadó-kötelesek szeptember elsejétől. Az OTP Bank egymillió gépjármű-betétet kezel, ám ezek tulajdonosainak nem kell attól tartaniuk, hogy a megnyert autók után nekik kell a százezres nagyságrendű kamatadót megfizetni. A bank ugyanis azt a nyereményalap terhére számolja el.

A Világgazdaság összefoglalójából kiderül, hogy nincs egyetértés a 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklusban várható, 1200-1300 milliárd forintra tehető uniós agrár- és vidékfejlesztési forrás elosztásáról az FVM és az ágazati szereplők között. A tárca azt tartja szem előtt, hogy a várható forrásokat gyorsan le lehessen hívni, a szövetkezeti érdekképviselet azonban nagyobb hangsúlyt fektetne a versenyképesség-javító beruházásokra.

A Napi Gazdaság úgy tudja, teljes a bizonytalanság adótanácsadói körökben, milyen jövedelmeket lehet, illetve kell figyelembe venni a minimális járulékalapnál. Az APEH korábbi bejelentése szerint azokat a cégeket vizsgálják majd, amelyek szeptembertől nem vállalják a 125 ezres járulékalap szerinti fizetést, de tartja magát az a feltételezés, hogy azok a vállalkozások is gyanússá válhatnak, amelyek teljesítik a kormány "óhaját".

A Portfolio.hu folytatja a hasábjain májusban elindított nyugdíjvitát. Ezúttal Hegedűs László mérnök-közgazdász fejti ki véleményét, aki személyesen vett részt az egyik nyugdíjpénztár megalakításában. Szerinte vissza kellene állni az állami és a magánpénztári rendszerben a nyugdíj megállapításánál beszámítható jövedelemrésznél az induláskori paraméterekre, illetve elő kéne segíteni az öngondoskodást, amely az előző rendszerek potenciális terhelésének csökkentését jelentené.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Karácsony Gergely gyorsít és nem akar pereskedni az új kormánnyal

Több villamos- és trolibusz-járat megújítását tudta az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozni a főváros – mondta el az InfoRádiónak Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere hozzátette a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó kérdésre, az önkormányzat szeretne mindenben együttműködni és jó kapcsolatot ápolni a Tisza-kormánnyal.

Rusvai Miklós: Magyarországról terjedt el a halálos nyugat-nílusi vírus

Magyarországról terjedt el a nyugat-nílusi vírus, amely két európai országban már emberáldozatokat is követelt – mondta Rusvai Miklós virológus az InfoRádió Aréna című műsorában. A vírus szerencsére nem terjed emberről emberre: általában vándormadarak hordozzák, és azokról szúnyogokkal kerül át a fogékony emlősfajokra, így az emberre is. A virológus beszélt a koronavírusról is, ami „köszöni, jól van”.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

Mit okoz a magyar településeken az elképesztő forráselvonás?

A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×