A Szent Korona ez időbeli kálváriája 1944-45 telén kezdődött, amikor a szovjet csapatok érkeztek és a német csapatok menekültek. Glant Tiboraz InfoRádiónak elmondta, a koronát még Szálasi elől is eldugták egy időre, de amikor kiderült, hogy arra akar felesküdni, elő kellett ásni - szó szerint, mert a koronaőrség pincéjében rejtették el. Onnantól vitte magával a koronát és a koronázási ékszereket Veszprémbe, Velembe, Kőszegre, utána át a határon az akkori Német Birodalom, a mai Ausztria területére, de végül a koronaőrség megadta magát egy amerikai egységnek.

Azt állították, hogy a koronaládát a koronaékszerekkel együtt adják át, de most már tudjuk, hogy a koronaékszerek jelentős részét elásták egy benzineshordóba rejtve Mattsee községben a tó partján. Később azonban az amerikai hadsereg azokat is megszerezte, majd a palástot és a Szent Jobbot is, amit egy salzburgi plébános őrzött meg korábban.

„A Szent Jobbot hazaküldték, a koronázási ékszerek viszont végül amerikai kézen maradtak”

– mondta a kutató. Hozzátette, hogy Amerikában a koronázási ékszerek más magyar műkincsekkel együtt egy muzeológusokból, múzeumi kurátorokból toborzott katonai egységhez kerültek, ennek köszönhetően a kincsek állapotát meg tudták óvni. Ők őrizték a kincseket Wiesbadenben, majd Münchenben, majd amikor kiderült, hogy nem egy Németország lesz, hanem kettő, akkor elvitték a Német Nemzeti Bank páncéltermébe. Ezután egy amerikai pénzügyi lerakatban, a katonai parancsnokság mellett őrizték.

Korona? Ufó?

Glant Tibor elmondta, sokan nem tudták, hogy mit őriznek, de voltak olyanok is, akik igen. A koronaőrző ládára egyébként az volt ráírva, hogy „sugárveszély” – ebből született az a legenda, hogy az amerikai katonák egy ufó maradványait szállítják.

1953 március végétől évtizedeken át a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermében őrizték, ahol az Egyesült Államok jelentős aranykészlete is volt. Erről azonban a magyar külügy csak 1970-ben szerzett tudomást. "Fort Knoxban van az amerikai külügynek is néhány raktárhelyisége, ott őrizték a Szent Koronát még külön lepecsételve. Ebből pontosan tudjuk, hogy 17-szer nyitották fel a szobát, ahol a Szent Koronát tartották - ez nagyjából másfél-két évente egy ellenőrzést jelent. 

Újra itthon a Szent Korona 

A '70-es évek republikánus kormányzataival ellentétben a demokrata Jimmy Carter úgy döntött, hogy visszaadja a magyar kincseket. A kétoldalú kapcsolatok 1969-től kezdtek el javulni, "akkor Henry Kissingerékben is felmerült, hogy a Szent Koronát visszaadják, akár egy Mindszentyt a koronáért-csere formájában. Csináltak egy mellette és ellene szóló érveket felsorakoztató belső tanulmányt, és végül úgy döntöttek, hogy szó se lehet róla" - mondta a szakember.  

Innentől kezdve azonban éves szinten felvetődött valamelyik amerikai újságíró részéről a magyar kincsek visszaadásának ötlete (nyilván akár magyar sugalmazásra), ezeket a Fehér Ház rendre elutasította. Még 1976-ban - amikor Gerald Ford amerikai elnök elvesztette a választást - is volt egy kísérlet arra, hogy visszakerüljenek a kincsek, azonban erre Washington ismét nemet mondott azzal, hogy "oldja meg ezt a következő elnök, ha akarja". Carter is mondhatta volna, hogy nem esedékes a korona visszaadása - ha csak két évig így tett volna, 1979-ben már nem kerülhetett volna haza, mert elmérgesedett a szovjet-amerikai viszony mind az iráni túszdráma, mind az Afganisztán elleni szovjet támadás okán.

Akinél a korona, annál az államhatalom?

Arra a kérdésre, hogy az akkori szocialista vezetésnek miért volt érdeke, hogy hazajöjjön a Szent Korona, Glant Tibor azt mondta: szerinte valamilyen szinten ők is legitimációs tényezőnek tartották Szent István koronájának birtoklásában. "A Szent Korona-tan populáris változata az, hogy »Akinél a korona, annál az államhatalom«, és ezek az emberek a Horthy-korszak Szent Korona-tanával nőttek fel" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az amerikai nemzetbiztonság, az elnök környezete pedig végig úgy kezelte, hogy ez legitimációs kérdés.

Azt nem tudni, hogy a szovjetek és a szovjet blokk hogyan fogadta a koronaékszerek visszaszállítását. Glant Tibor elmondta: erre ő is nagyon kíváncsi lenne, de a külügyi anyagok egy részét nem látták még, az 1997-98-as titkosítás egyelőre érvényben van.

A Szent Korona végül 1978-ban tért vissza Magyarországra: az első évben mintegy 2 millióan nézték meg a Nemzeti Múzeumban.

Másolatok

A korona hazatérésének 20. évfordulóján, amikor közös ünnepségeket rendeztek Budapesten és Washingtonban, Göncz Árpád köztársasági elnök egy erre az alkalomra készített hiteles koronamásolatot vitt magával, és azt a magyar állam nevében átadta a Carter Elnöki Könyvtár és Múzeumnak. 

Volt még egy másik, ami a Vatikánban volt és amit egy műkincsrabló banda 1965-ben elrabolt - úgy, mint nemrég a Dózse-palota kincsei közül néhányat, mert azt hitték, hogy eredeti. Az biztos, hogy nagy meglepetés volt számukra, amikor kiderült, hogy nem.