A jogszabály lehetővé tette volna

• a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését,
• a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak,
• a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.

A képviselőházi vita során a kezdeményezők nevében Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a jogszabály a magyarság ünnepének hivatalos elismeréséről rendelkezik, és nem rövidíti meg a román többséget. Az RMDSZ elnöke azt kérte román képviselőtársaitól: adjanak egy esélyt a "remény politikájának", ne hallgassanak a gyűlölködőkre, bizonyítsák be, hogy nemcsak porhintés volt, amikor igyekeztek a külföldi partnerek elvárásainak megfelelően viszonyulni az etnikumközi kapcsolatokhoz az európai uniós és NATO-csatlakozás előtt.

A 2017-ben beterjesztett RMDSZ-es törvénytervezet napirendre tűzését kezdeményező Marius Pascan, a - Traian Basescu volt államfő által alapított - Népi Mozgalom Pártjának (PMP) frakcióvezetője szerint a március 15-ről szóló törvénytervezetével az RMDSZ arra akarja kényszeríteni a románokat, hogy ünnepként fogadják el "negyvenezer erdélyi román lemészárlását és háromszáz falu felperzselését", és mindazt a szenvedést és elnyomást, amit szerinte az 1848-as magyar forradalom, a magyar királyság és Erdély uniója jelentett az erdélyi románság számára.

A képviselőház szerdai ülésén a törvényhozók 234 szavazattal 30 ellenében 22 tartózkodás mellett megerősítették az emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottság jelentését, amely az RMDSZ törvénytervezetének elvetését javasolta. Az RMDSZ-frakciónak 21 tagja van.

A kétkamarás román parlament szenátusa 2017 novemberében szintén nagy többséggel (82 szavazattal 8 ellenében, 11 tartózkodás mellett) utasította el, hogy március 15. a romániai magyarság hivatalos ünnepe legyen.