Tudomány

A kínai tudósok a kígyók viselkedésének tanulmányozásával szeretnék előre jelezni a földrengéseket.

Kínai tudósok azt állítják: előre tudják jelezni a földrengéseket. Ehhez semmi másra nincs szükségük, csak kígyókra. Szerintük a hüllők viselkedéséből következtetni lehet a földmozgásra.

A műholdas navigációs rendszer miatt vesztjük el térképolvasási képességeinket, és környezetünk megismerésének vágyát - tartják egyes brit szakértők.

Óriáspanda-kölykök jöttek világra egy japán állatkertben karácsony előtt. Az eset azért is szenzáció, mert a pandáknál igen ritka a téli szaporulat.

Az alkohol, kis mennyiségben, csökkentheti az agykárosodás veszélyét, ha súlyos sérülés éri a fejet - derült ki egy felmérésből.

Csaknem negyven méter hosszú volt, és ötven tonnát nyomott Európa legnagyobb dinoszaurusza. Az őslény fosszíliáit Spanyolországban találták meg.

Tizenhárom napos űrutazás után pénteken sikeresen leszállt a Discovery amerikai űrrepülőgép a floridai Kennedy űrrepülőtéren.

Átadták a jelentős tudományos, műszaki, szellemi alkotást létrehozók elismerésére alapított hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díjakat a Parlamentben.

Szerdán hazatérhetett az a három angliai csecsemő, akik az orvostudományban eddig példátlan körülmények között születtek. A három bébi közül ketten egypetéjű ikrek, testvérük pedig anyja másik méhében tőlük teljesen függetlenül fejlődött.

Bizarr körülmények között készülnek a karácsonyra egy nagy-britanniai állatkertben. Úgy tűnik, hogy a chesteri létesítményben egy szűz komodói sárkánynak születik utóda december végén.

Szenzációs leletre, egy 100 millió éve elpusztult kétfejű tengeri hüllő megkövült maradványaira bukkantak Kínában. A tudósok nem gondolták volna, hogy egy ilyen ritka mutáns váza fennmaradhat.

Azt eddig is tudták a kutatók, hogy az afrikai kontinensről leszakad egy darab, azt azonban nem, hogy az Afrika szarvának nevezett földdarab a korábbi becsléseknél gyorsabban válik le a Fekete kontinensről. Az Oxfordi Egyetem geológusai erről publikáltak egy kutatást a Nature című folyóiratban.

A magas kakaótartalmú csokoládék javíthatnak a krónikus fáradtságban szenvedőkön - derült ki egy kutatásból.

Európa sem törvényeit, sem ellátórendszerét tekintve nincs felkészülve a klímaváltozás miatt Afrikából várhatóan meginduló menekültáradatra. Egy vezető nemzetközi szervezet, a Christian Aid tanulmányában rámutatott: az évszázad végéig 180 millió afrikai áldozata lehet az éghajlati változásoknak. Az afrikaiakra már a közeljövőben a jelenleginél is nyomorúságosabb idők várnak.

Elképzelhető, hogy kihalt a kínai delfin, amelynek otthona a nevét adó ázsiai ország leghosszabb folyója, a Jangce. Az emlős esetleges kipusztulását a Kínában zajló hatalmas fejlődés, a halászat és a megnőtt hajóforgalom okozta.

Egyes kognitív képességeink valószínűleg elérték azt a határt, ahonnan már nem fejlődhetnek tovább, vagyis talán már nem lehetünk okosabbak - derül ki egy kutatásból.

Fiatal magyar botanikusok Dél-Albániában olyan boglárkafajt fedeztek föl, amelyről eddig a szakma úgy tudta, hogy az kizárólag az Alpokban honos növény. Barina Zoltán és munkatársai évek óta járják Albánia vidékeit. Találtak már olyan növényeket, amelyeket eddig csak az Alpokból vagy Görögországból ismertek, de rábukkantak egy új fajra, az álkérészre is.

A kutatók szerint a világ legrégebbi szertartása 70 ezer évvel ezelőtt zajlott egy kis botswanai barlangban, ahol lándzsahegyeket áldoztak egy óriáskígyót formázó szikladarabnak. A szenzációs régészeti eredmény átírhatja az emberi történelem kezdeti időszakáról vallott nézeteinket, és megerősíti azt a feltevést, hogy Afrika volt a modern ember bölcsője.

Jó időre elszürkülhet az ég, az éves átlaghőmérséklet minimum két fokkal csökkenhet, és a napsütés is csak egy "pernyeszűrőn" keresztül világíthatja meg akár éveken át a Földet. Mindehhez a ma készenlétben álló nukleáris atomfegyverek alig 0,3 százalékát kellene bevetni - derül ki két amerikai tudós tanulmányából.

Egy új fölfedezés szerint az emlősök legalább 70 millió évvel korábban szárnyra kaptak, mint azt a tudósok korábban gondolták. Egy Kínában kiásott ősmaradvány elemzése arra utal, hogy az emlősök nagyjából ugyanakkor kezdtek próbálkozni a repüléssel - ha nem korábban -, mint a madarak.