Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Oltáshoz előkészített Moderna amerikai biotechnológiai cég koronavírus elleni vakcinája az időseket gondozó Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény Ózdi Otthonában 2021. február 13-án.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Ha van gyógymód, kevésbé védekezünk a koronavírus ellen is

A tudománnyal való viszonyunk nyomja rá bélyegét arra, hogyan viselkedünk, de ha van terápia, lazul a fegyelmünk.

Akik értékelik a kutatók végezte munkát, nagyobb eséllyel aggódnak a koronavírus terjedése miatt, ezért többet hajlandók megtenni annak érdekében, hogy akadályozzák terjedését, derül ki két amerikai egyetem közös kutatásából. Az illinois-i és a michingani szakemberek három különálló kutatásban dolgoztak, azokat vizsgálták, akiket aggaszt a koronavírus térnyerése, ezért olyan viselkedésmódokat hajlandók elsajátítani – köztük a távolságtartás vagy a maszkviselést –, amelyek lelassítják annak terjedését, írja a MedicalXpress.

A 900 önkéntes részvételével végzett elemzés során a politikai hovatartozás mellett megkérdezték mindenkitől azt is, milyen érzésekkel gondol a kutatókra és az általuk elvégzett munkára. Ezt követően különböző, koronavírussal kapcsolatos információkat mutattak be nekik, amelyek közt szerepelt egy olyan videó is, amelyben Anthony Fauci amerikai járványügyi főtanácsadó is beszélt a hidroxiklorokinról. Ezt a szert Donald Trump amerikai elnök említette a koronavírus gyógymódjaként, ám később kiderült, hogy teljesen hatástalan, ellenben szedése veszélyes lehet.

Az első két vizsgálati csoportba beosztott emberek közül azok,

akik értékelik a tudósok munkáját, pártállástól függetlenül jobban aggódtak a koronavírus miatt és inkább mutattak hajlandóságot arra, hogy a fertőzés továbbadását elkerülő viselkedésmintákat elsajátítsanak.

Akik a hidroxiklorokinhoz pozitívabban viszonyultak, kevésbé voltak hajlandók a koronavírus terjedésének elkerülésére ismertetett viselkedésmintákat alkalmazni. A harmadik csoportban az derült ki, hogy a konzervatívok valószínűleg kisebb mértékben aggódnak a gyógyszerek kockázatai miatt.

A kutatók megállapították, hogy amennyiben az emberek úgy gondolják, létezik gyógyszer egy betegség kezelésére, akkor kisebb energiát fektetnek annak elkerülésébe. A felmérést akkor végezték, amikor oltások még nem álltak készen a betegség megelőzésére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×