eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartalmazó fiolát tart a kezében egy egészségügyi dolgozó a belgrádi vásárközpontból kialakított oltóközpontban 2021. január 19-én. Szerbiában megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az idős embereket, az egészségügyi dolgozókat, ezt követőn pedig a katonákat és a rendőröket oltják be.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Kína és India befolyását növelheti a vakcinahiány

A gazdag országok elkapkodták az elsőnek kifejlesztett vakcinák javát, ez pedig teret ad Kína, India és Oroszország fejlesztéseinek: végeredményben ezen államok befolyása is nőhet.

Külpolitikai és gazdasági értéke is van a tudományos teljesítményen felül annak, ha egy ország ma vakcinát fejleszt: ezen erőfeszítések segítenek enyhíteni a vakcinahiányt. Egy olyan érában, amelyben a WHO főigazgatója szerint is morális katasztrófa szélén állunk a vakcinák eloszlásának egyenlőtlensége miatt, minden adagra szükség van.

Tehermentesíteni tudnak

A lehetőséget több ország meg is ragadta. India Nepálnak egymillió adag oltást küldött, valamint további egymilliót Bangladesnek, 150 ezret Bhutánnak, 100 ezret a Maldív-szigeteknek és 1,5 milliót Mianmarnak. Mindezen túl 2 millió adag került tőlük Brazíliába is. Az ország két vakcina vészhelyzeti használatát engedélyezte eddig: az AstraZeneca oltása az egyik, melyet helyben, az indiai Serum Institue-ban gyártanak, míg a másikat Covaxin név alatt helyben fejlesztették.

Akhil Bery, az Eurasi Group Dél-Ázsia szakértője szerint a vakcinadiplomácia ügyes eszköz, mellyel Új-Delhi barátokat szerezhet.

"India szomszédaival való nagylelkűsége

segíthet az országok közti kapcsolatok javításában,

legyen szó Bangladesről vagy Srí Lankáról" - nyilatkozta Bery a CNBC-nek. "Ha nem is nagy az a mennyiség, amit az oltásokból ezeknek az országoknak juttattak, mindenképp segítséget nyújtanak általuk a kórházak tehermentesítésében".

Kína most, hogy a vírust otthon már nagyjából kontroll alatt tartja, fejlődő országokkal köt szerződéseket klinikai kísérletek futtatására, illetve segít azoknak vakcinagyártási kapacitást is kialakítani. Dél-kelet ázsiai országok számára prioritást is nyújtanak a vakcinavásárlás terén, amennyiben számukra stratégiai fontosságú államról van szó.

Céllal segítenek

Az Eurasia Group Kína-szakértője, Allison Sherlock a CNBC-nek elmondta, hogy Kína számára az előnyök a gazdasági és politikai kapcsolatok megerősítését jelentik. Peking abban is reménykedhet, hogy hogy a vakcina segít helyrehozni a Dél-Kínai-tenger feszültségei által feszültté vált kapcsolatokat, többek között Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel és Vietnámmal.

"India felelősségteljes globális szereplőként akarja magát pozicionálni, míg Kína szeretné javítani hírnevét, amely a Covid-19 pandémia korai szakaszában megromlott"

- mondja Harsh Pant, az Observer Research Foundation programvezetője.

"Mindketten abban reménykednek, hogy mindez befolyást is ad nekik" - fogalmazott.

Verseny is lehet

Ez kissé versenyhelyzetbe is hozza a két országot, melyek közül India úgy fogalmaz, nemzeti érdekből gyárt vakcinát, de nem feledkezik el globális felelősségéről. A kínai külügyminisztérium szóvivője is tagadja, hogy itt versenyhelyzetről lehetne szó, hiszen közös érdekért dolgoznak mindketten.

Kérdés persze, hogy mennyire lesznek hatékonyak ezek az oltások. A SinoVac CoronaVac nevű szere alig 50,4 százalékos hatékonyságot tud felmutatni, az indiai oltás pedig egyelőre még klinikai tesztelés alatt áll. Az alacsonyabb hatékonyságú oltásokkal az a probléma, hogy

több embert kell velük beoltani

annak érdekében, hogy sikerüljön visszaszorítani a pandémiát. Bery szerint ugyanakkor ezzel együtt is kialakulhat sorban állás az India gyártotta vakcinákért, miközben Kína előnye abban áll, hogy a gyors járványkontroll eredményeképp gazdasága már talpra állt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×