eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

A "Nagy Bumm" meglepetései

Megkezdi működését a világ legnagyobb energiájú és leghosszabb részecskegyorsítója, amely a világegyetem titkait hivatott felfedni. A genfi Európai Részecskefizikai Kutatóközpont szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető gyűrű az univerzum egyik leghidegebb, a világűrnél is alacsonyabb hőmérsékletű pontja lesz.

A Genf mellett egy 27 kilométeres alagútban üzemelő berendezésben 7 teraelektronvoltra, azaz hétszer 10 a tizenkettediken elektronvolt energiára felgyorsított protonokat ütköztetnek egymással.

A kutatók a többi között arra kíváncsiak, hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége, a hőmérséklete, és több más tulajdonsága.

Magyar részről 50 kutató, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének és a Debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársai, valamint a Debreceni Egyetem szakemberei csatlakoztak a kísérletekhez. A debreceni fizikusok a hadrongyűrű legnagyobb detektorának megalkotásában vettek részt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×