Gulyás Erika, a TF Sportmenedzsment Tanszékének tanársegédje előadásában elmondta, hogy bár a riói ötkarikás játékokon 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet nyert Magyarország a 12. helyen végzett az éremtáblázaton, ugyanakkor kevés volt a pontszerző sportág. Kitért arra is, hogy a szövetségek költségvetése közül az elmúlt tíz évben a korcsolyázóké emelkedett a legnagyobb mértékben - 12-szeresére -, utána az úszóké következik a sorban, akik ötszörös növekedést könyvelhettek el.

Gősi Zsuzsanna, a TF Sportmenedzsment Tanszékének egyetemi docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a London óta évi több mint 800 millió forintos szövetségi költségvetéssel bíró sportágak közül az öttusa, az ökölvívás és a torna sem tudott pontszerző helyezést elérni Rióban, miközben a sportlövészet volt az üdítő kivétel, vagyis az egyetlen olyan magyar pontszerző sportág, amelynek a költségvetése még az évi 400 millió forintot sem érte el.

A sportágak között jelentős a labdarúgás dominanciája, hiszen az MLSZ egyedül több pénzből gazdálkodhat, mint a TAO-ban érintett több négy, valamint a 16 kiemelt sportág együttvéve. A futballszövetség 2011-ben még 10 milliárdos költségvetése 2015-re 25 milliárd forintra emelkedett.

A Magyar Sporttudományi Társaság és a TF közös szervezésében életre hívott rendezvényen Géczi Gábor, a TF Sportmenedzsment Tanszékének vezetője kifejtette, hogy 2010 és 2016 között a magyar kormány összesen 404 milliárd forintot fordított a 10 millió forintnál nagyobb értékű sportlétesítmények fejlesztésére, ebből közel 180 milliárdot az elmúlt évben. Hozzátette: bár ez a magyar sport szempontjából jelentős összeg, mégis csupán 3,55 ezreléke az ország teljes hétéves költségvetési főösszegének.

Máté Tünde, a Széchenyi István Egyetem oktatója arról beszélt, hogy miután a kormány stratégiai ágazatként kezeli a sportot, Magyarország 2012 és 2014 között 109 nemzetközi sportrendezvénynek adott otthont. Ezzel többek között az a kormányzati cél, hogy az ország kerüljön be a világ 30 legkedveltebb turisztikai célpontja közé. A hazai sportesemények közül - a Forma-1-es Magyar Nagydíj 6,1 milliárdos jogdíját leszámítva - ebben az időszakban a 2014-es vízilabda Európa-bajnokság állami támogatása volt a legnagyobb, amely meghaladta az 500 millió forintot. Utána a triatlon Ironman világkupa jön a sorban 300 millióval. A jövendőbeli eseményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2019-es vívó Európa-bajnokságot két év alatt 600 millióval támogatja majd az állam.

A TF egykori dékánjának emlékére megtartott konferencián kiosztották a Nyerges Mihály-díjat is, amelyet idén Orendi Mihály, a Magyar Korcsolyázók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója vehetett át Mocsai Lajostól, a TF rektorától.