eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Botrányos Eb-selejtező Belgrádban - Mindkét szövetséget megbüntették

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága 3-0-s eredménnyel a házigazda szerbeknek ítélte a múlt kedden félbeszakadt, Albánia elleni belgrádi Eb-selejtezőt, ugyanakkor három pontot le is vont a hazai válogatottól - közölte pénteken a szerb szövetség (FSS).

Az FSS szerint a testület egyúttal arra is kötelezi őket, hogy a következő két hazai kvalifikációs meccsüket zárt kapuk mögött játsszák le az I csoportban, emellett mindkét szövetséget 100 ezer eurós bírsággal sújtották. Az UEFA egyelőre nem erősítette meg az FSS által közölteket.

A mérkőzést az első félidő vége előtt néhány perccel szakították félbe, mert verekedés tört ki a két csapat játékosai között, amihez a nézők is csatlakoztak. Az incidens kiváltó oka az volt, hogy egy ismeretlen személy quadrocopterrel egy Nagy-Albániát ábrázoló zászlót irányított a pálya fölé. A nézők megdobálták az albán futballistákat, akik az öltözőbe menekültek, és a körülmények miatt nem akarták folytatni a játékot. Egyórás szünet után aztán a bíró a mérkőzést végleg lefújta.

A Nagy-Albánia eszméje sérti a szerbeket, mert az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánok egy államban való egyesítését jelentené. A szerbek pedig a többségében albánok lakta Koszovó függetlenségét sem ismerik el, szerintük Koszovó Szerbia tartománya.

A találkozón történtekért a Szerb Labdarúgó Szövetség az albánokat tartja felelősnek, Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint pedig az incidens politikai provokációnak tekinthető.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×