eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Ki jön ki jobban az edzőkeringőből?

Mozgalmas holtszezont tudhatnak maguk mögött a szombaton kezdődő angol labdarúgó-bajnokságban érdekelt klubok, ám lehet, hogy a nyár hátralévő részében jönnek még a legnagyobb átigazolások.

A legnagyobb változás egyértelműen az, hogy a címvédő Manchester United 1986 után először Sir Alex Ferguson nélkül vág neki az idénynek. A Vörös Ördögök legendás skót menedzsere több mint 26 év után távozott posztjáról az elmúlt szezon végén, helyét pedig honfitársa, az Evertontól érkező David Moyes foglalta el. Az új tréner rögtön egy trófeával mutatkozott be, ugyanis múlt vasárnap a Wigan legyőzésével a gárda megnyerte az angol Szuperkupát.

Az MU-nál a holtszezon legtöbb beszédtémáját ennek ellenére nem az új edző, hanem Wayne Rooney szolgáltatta: az angol válogatott csatár különböző okok miatt csak epizódszerephez vagy még ahhoz sem jutott a gárda felkészülési mérkőzésein, mivel állítólag szeretné elhagyni a klubot. A támadóért a Chelsea több ajánlatot is tett, ám a manchesteri vezetők egyelőre hallani sem akarnak a játékos klubcseréjéről. Az MU szombat este az előző szezonban Ligakupa-győztes Swansea City vendégeként kezdi az idényt.

A manchesteriek egyik nagy kihívója a Chelsea lehet, ahova 2007 után visszatért José Mourinho: a Real Madridtól érkezett portugál szakember nem sokat változtatott a kereten. Érkezett a fiatal holland reménység Van Ginkel és a német válogatott támadó Andre Schürrle.

Ugyancsak új vezetőedző ül majd a Manchester City kispadján: a menesztett Roberto Mancini helyét egy szintén korábbi Real Madrid-edző, a Málagától érkezett Manuel Pellegrini vette át. A chilei szakember a Sevillából erősítette meg a keretet, ugyanis Alvaro Negredo és Jesus Navas is a klubhoz igazolt. Rajtuk kívül Fernandiho és Jovetics megszerzése is nagy fogás. Pellegrini hétfő este a Newcastle United ellen mutatkozhat be hazai környezetben.

Rooney ügye meg sem közelíti azt, amely a Tottenham Hotspur és a Real Madrid között zajlik Gareth Bale esetében: az elmúlt szezonban a szakírók és a játékosok által is az idény legjobbjának választott walesi szélsőt egyelőre még világcsúcsot jelentő összegért sem volt hajlandó eladni a londoni klub a spanyoloknak. Ugyanakkor Bale már többször is hangoztatta, távozni akar, ezt azzal is jelezte, hogy nem lépett pályára a gárda felkészülési mérkőzésein. Hasonló a helyzet a Liverpoolnál, ahol az uruguayi Luís Suarez szeretne klubot váltani, a dél-amerikai támadót az Arsenal csábítja, ám az Anfield Road vezetősége hallani sem akar arról, hogy egy PL-rivális csapatnak adják el az együttes legnagyobb értékét.

Sokáig húzódott, végül azonban megoldódott Gera Zoltán ügye a West Bromwich Albionnál, miután a birminghamiek újabb egyéves szerződést kötöttek a magyar válogatott csapatkapitányával, aki januári sérülését és hosszas felépülését követően így most visszatérhet a pályára.

Premier League, 1. forduló:
szombat:
Liverpool-Stoke City 13.45
Arsenal-Aston Villa 16.00
Norwich City-Everton 16.00
Sunderland-Fulham 16.00
West Bromwich Albion-Southampton 16.00
West Ham United-Cardiff City 16.00
Swansea City-Manchester United 18.30
vasárnap:
Crystal Palace-Tottenham Hotspur 14.30
Chelsea-Hull City 17.00
hétfő:
Manchester City-Newcastle United 21.00

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×