Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
332.03
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Felfegyverzett robotkutya
Nyitókép: US DoD

Felfegyverzett robotkutyákkal gyakorlatozik a kínai hadsereg – videó

A pekingi sajtó számolt be arról a Tajvan közelében tartott hadgyakorlatról, amelyben fegyveres drónkutyák és repülő robotok támogatták a kínai hadsereg partraszálló katonáit.

A manőver forgatókönyve szerint a partraszálló egységek kétéltű lövészpáncélosait visszafordulásra kényszeríti a védők heves lövöldözése. Ekkor lépnek színre a négylábú drónok, amelyek elsőként érik el a szárazföldet, majd a rájuk zúduló golyózáporral nem törődve, sikeresen tisztítják meg a tengerpartot az aknáktól és műszaki akadályoktól. Miközben a robotkutyák előkészítik a terepet a tengerészgyalogosoknak, a levegőben drónok repkednek, és egymás után lövik ki az ellenség tüzelőállásait, illetve derítik fel a védők pozícióit. Ezekre aztán az újabb hullámokban érkező robotrajok mérnek pusztító csapásokat.

A drónsereg után újból megjelennek a katonákat szállító kétéltűek, ám ezúttal már ellenállás nélkül düböröghetnek ki a szárazra. A járművekből kiszálló katonákat lőszert és fegyvereket cipelő robotkutyák kísérik, más négylábú drónok pedig a hátukra szerelt géppuskákkal és páncéltörő rakétákkal adnak közvetlen tűztámogatást a támadóknak. Ezzel egyidőben, mélyen az ellenséges vonalak mögött gépkutyák bevetésével ejtőernyősök rohamozzák meg a parancsnoki állásokat, és elvágják a parton harcoló katonák utánpótlását. A gyors és váratlan támadások sorozata végül megrendíti a védőket, akik fel is adják a harcot.

Legalábbis így gondolják a kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadműveleti tervezői. A partraszálló akciót nem véletlenül Tajvan tőszomszédságában tartották. Ezzel akartak üzenni a Pekinggel dacoló Kínai Köztársaságnak, hogy a kommunista vezetés, ha kell, katonai erővel fogja megszerezni a sziget feletti uralmat. Méghozzá olyan hadművelettel, amelyben a főszerep a lépegető és a repülő drónoké. Ezekből mind nagyobb mennyiséget állítanak elő a kínai gyárak, a katonák pedig egyre többféle feladatra használják a robotokat.

A drónokkal kapcsolatos kínai katonai felfogás jelentősen eltér az orosz, valamint a nyugati megközelítéstől. Míg az oroszok a védettséget és a tűzerőt helyezik előtérbe, az amerikai és európai fejlesztők az önállóságot részesítik előnyben. Az orosz elképzelés amúgy nem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ukrajnában csak nagyon korlátozott sikerrel járt a páncélozott robotok bevetése: lassúnak és nehézkesnek bizonyultak, könnyű célpontot szolgáltatva az ellenségnek.

A nyugati fejlesztések ennél sikeresebbnek ígérkeznek. A mesterséges intelligenciával támogatott robotok jól kiegészítik a gyalogosan, vagy páncélos járműveikben harcoló lövészegységeket. Viszont elég drágák és a gyártásuk is körülményes.

A kínaiaknál az a lényeg, hogy olcsó, feláldozható drónok tömegével lássák el a harcoló alakulatokat.

A gépek a legveszélyesebb feladatokat, például az aknamezőkön való átjárónyitást vennék át az ember vezette műszaki járművektől. De a robotok feladata a felderítés, a hírszerzés és a megfigyelés is, akárcsak az első vonalban „beásott” katonák ellátása lőszerrel, vízzel, vagy egészségügyi felszereléssel. A sebesültek kihordása szintén a drónokra marad, mivel ez az egyik legkockázatosabb feladat tűzharc közben.

Érdekes módon a kínai fejlesztők a kerekes, vagy lánctalpas robotokkal szemben a lépegető gépeket részesítik előnyben. Kétségtelen, hogy ezek az állatokhoz hasonlóan jól mozognak a terepen, ám nagyon sérülékenyek. Kézifegyverek tüzétől vagy a közelükben robbanó gránátok repeszeitől könnyen megsérülhetnek a lábaik, és így kiesnek a harcból. Azonban a kínaiak ezt mégis elviselhető áldozatnak tekintik, amit nagy mennyiséggel igyekeznek ellensúlyozni.

A mostani partraszálló gyakorlat már a sokadik volt ebben az évben. Az Army Recognition meg is jegyzi, hogy ezekkel a manőverekkel Peking nyilvánvalóan üzenni akar mind a regionális, mind pedig a globális ellenfeleinek. Egyrészt azt, hogy a hadserege már annyira korszerű, hogy nagy számban alkalmaz robotokat, és a katonák készségszinten elsajátították a drónokkal való együttműködést.

Másrészt Tajvannak azt hozzák a tudtára, hogy ha úgy adódik, akkor nemcsak a partokon, hanem a sziget szinte bármely pontján számíthat tömeges dróntámadásokra, miközben a népi Kína haditengerészete – ugyancsak drónok bevetésével – hatásosan tart távol minden, kívülről érkező katonai segítséget.

Nyugati szakértők szerint a drónkutyákkal megerősített partraszálló műveletek látványosak ugyan, ám felfedik a kínai haderő gyenge pontjait. Ezeket ismerve hatékony ellenintézkedéseket lehet hozni. Például gyorsan mozgó tartalék alakulatokkal, kellő számú drónelhárító fegyverrel, megfelelően álcázott műszaki zárakkal, aknamezőkkel és intenzív elektronikai ellentevékenységgel komoly veszteségeket lehet okozni a támadóknak. A végeredmény az lehet, hogy a partraszállási kísérlet öldöklő csatába fullad, amit végül mégiscsak az emberek helytállása és nem a drónok sokasága fog eldönteni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×