Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
334.98
bux:
122337.35
2026. március 23. hétfő Emőke
Felfegyverzett robotkutya
Nyitókép: US DoD

Felfegyverzett robotkutyákkal gyakorlatozik a kínai hadsereg – videó

A pekingi sajtó számolt be arról a Tajvan közelében tartott hadgyakorlatról, amelyben fegyveres drónkutyák és repülő robotok támogatták a kínai hadsereg partraszálló katonáit.

A manőver forgatókönyve szerint a partraszálló egységek kétéltű lövészpáncélosait visszafordulásra kényszeríti a védők heves lövöldözése. Ekkor lépnek színre a négylábú drónok, amelyek elsőként érik el a szárazföldet, majd a rájuk zúduló golyózáporral nem törődve, sikeresen tisztítják meg a tengerpartot az aknáktól és műszaki akadályoktól. Miközben a robotkutyák előkészítik a terepet a tengerészgyalogosoknak, a levegőben drónok repkednek, és egymás után lövik ki az ellenség tüzelőállásait, illetve derítik fel a védők pozícióit. Ezekre aztán az újabb hullámokban érkező robotrajok mérnek pusztító csapásokat.

A drónsereg után újból megjelennek a katonákat szállító kétéltűek, ám ezúttal már ellenállás nélkül düböröghetnek ki a szárazra. A járművekből kiszálló katonákat lőszert és fegyvereket cipelő robotkutyák kísérik, más négylábú drónok pedig a hátukra szerelt géppuskákkal és páncéltörő rakétákkal adnak közvetlen tűztámogatást a támadóknak. Ezzel egyidőben, mélyen az ellenséges vonalak mögött gépkutyák bevetésével ejtőernyősök rohamozzák meg a parancsnoki állásokat, és elvágják a parton harcoló katonák utánpótlását. A gyors és váratlan támadások sorozata végül megrendíti a védőket, akik fel is adják a harcot.

Legalábbis így gondolják a kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadműveleti tervezői. A partraszálló akciót nem véletlenül Tajvan tőszomszédságában tartották. Ezzel akartak üzenni a Pekinggel dacoló Kínai Köztársaságnak, hogy a kommunista vezetés, ha kell, katonai erővel fogja megszerezni a sziget feletti uralmat. Méghozzá olyan hadművelettel, amelyben a főszerep a lépegető és a repülő drónoké. Ezekből mind nagyobb mennyiséget állítanak elő a kínai gyárak, a katonák pedig egyre többféle feladatra használják a robotokat.

A drónokkal kapcsolatos kínai katonai felfogás jelentősen eltér az orosz, valamint a nyugati megközelítéstől. Míg az oroszok a védettséget és a tűzerőt helyezik előtérbe, az amerikai és európai fejlesztők az önállóságot részesítik előnyben. Az orosz elképzelés amúgy nem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ukrajnában csak nagyon korlátozott sikerrel járt a páncélozott robotok bevetése: lassúnak és nehézkesnek bizonyultak, könnyű célpontot szolgáltatva az ellenségnek.

A nyugati fejlesztések ennél sikeresebbnek ígérkeznek. A mesterséges intelligenciával támogatott robotok jól kiegészítik a gyalogosan, vagy páncélos járműveikben harcoló lövészegységeket. Viszont elég drágák és a gyártásuk is körülményes.

A kínaiaknál az a lényeg, hogy olcsó, feláldozható drónok tömegével lássák el a harcoló alakulatokat.

A gépek a legveszélyesebb feladatokat, például az aknamezőkön való átjárónyitást vennék át az ember vezette műszaki járművektől. De a robotok feladata a felderítés, a hírszerzés és a megfigyelés is, akárcsak az első vonalban „beásott” katonák ellátása lőszerrel, vízzel, vagy egészségügyi felszereléssel. A sebesültek kihordása szintén a drónokra marad, mivel ez az egyik legkockázatosabb feladat tűzharc közben.

Érdekes módon a kínai fejlesztők a kerekes, vagy lánctalpas robotokkal szemben a lépegető gépeket részesítik előnyben. Kétségtelen, hogy ezek az állatokhoz hasonlóan jól mozognak a terepen, ám nagyon sérülékenyek. Kézifegyverek tüzétől vagy a közelükben robbanó gránátok repeszeitől könnyen megsérülhetnek a lábaik, és így kiesnek a harcból. Azonban a kínaiak ezt mégis elviselhető áldozatnak tekintik, amit nagy mennyiséggel igyekeznek ellensúlyozni.

A mostani partraszálló gyakorlat már a sokadik volt ebben az évben. Az Army Recognition meg is jegyzi, hogy ezekkel a manőverekkel Peking nyilvánvalóan üzenni akar mind a regionális, mind pedig a globális ellenfeleinek. Egyrészt azt, hogy a hadserege már annyira korszerű, hogy nagy számban alkalmaz robotokat, és a katonák készségszinten elsajátították a drónokkal való együttműködést.

Másrészt Tajvannak azt hozzák a tudtára, hogy ha úgy adódik, akkor nemcsak a partokon, hanem a sziget szinte bármely pontján számíthat tömeges dróntámadásokra, miközben a népi Kína haditengerészete – ugyancsak drónok bevetésével – hatásosan tart távol minden, kívülről érkező katonai segítséget.

Nyugati szakértők szerint a drónkutyákkal megerősített partraszálló műveletek látványosak ugyan, ám felfedik a kínai haderő gyenge pontjait. Ezeket ismerve hatékony ellenintézkedéseket lehet hozni. Például gyorsan mozgó tartalék alakulatokkal, kellő számú drónelhárító fegyverrel, megfelelően álcázott műszaki zárakkal, aknamezőkkel és intenzív elektronikai ellentevékenységgel komoly veszteségeket lehet okozni a támadóknak. A végeredmény az lehet, hogy a partraszállási kísérlet öldöklő csatába fullad, amit végül mégiscsak az emberek helytállása és nem a drónok sokasága fog eldönteni.

Címlapról ajánljuk
Politikai földrengés jöhet a hétvégi németországi választások után

Politikai földrengés jöhet a hétvégi németországi választások után

Egy nappal a délnyugati tartományban tartott helyi parlamenti választások után az elemzőket immár az eredmény országos hatásai foglalkoztatják. Így mindenekelőtt a nagy hagyományokkal rendelkező SPD sorozatos csúfos tartományi kudarcainak következményei, különös tekintettel az országot irányító, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló nagykoalíció jövője. Válságtanácskozás zajlik, többen lemondásokat követelnek.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×