Boris Pistorius alig több mint egy éve van hivatalban, de máris Németország legnépszerűbb politikusává vált. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek jelentős többsége a sokat bírált Olaf Scholz kancellár helyett a legszívesebben őt látná a hárompárti kormánykoalíció élén.

A szociáldemokrata miniszter ezúttal az idei évre szóló költségvetés megkésett vitájának "hajrájában" terjesztette elő követeléseit.

"A biztonságot nem ingyen adják" – fogalmazott a védelmi tárca vezetője, aki szerint folytatni kell Ukrajna támogatását, ugyanakkor erősíteni kell a Bundeswehr védelmi képességeit. Olyan hadseregre van szükség, amely nemcsak erős, hanem elrettentő képességgel is rendelkezik – jelentette ki. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy "Putyin imperialista törekvései" nem érnek véget Ukrajnával, az orosz elnök tovább kívánja feszegetni a határokat.

Pistorius üdvözölte, hogy a rendelkezésre álló összeg révén Németország évtizedek óta először teljesítheti a NATO követelményét, a katonai kiadások a bruttó hazai termékhez viszonyított minimum két százalékos növelését. A Bundeswehr eddigi kiadásait jelentős mértékben fedezte abból a 100 milliárd eurós külön alapból is, amelyet közvetlenül az Ukrajna ellen indított orosz agresszió után biztosítottak a hadsereg számára.

A jelenlegi, 2024-es költségvetési szigorítási kényszer Pistorius minisztériumát érinti a legkevésbé, az előirányzott 52 milliárd euró mellett az említett különleges alaphoz is hozzá tud jutni, így sikerül biztosítani az összesen 72 milliárd eurós kiadást, ami rekordnak számít a tárca történetében. A miniszter szerint a védelmi költségvetést ugyanakkor tartósan növelni kell a korábban biztosított 100 milliárd eurós különleges alap elköltése után is. "Megbízhatóan tervezhető költségvetésre van szükség" – hangoztatta a miniszter. A különleges alapot a Bundeswehr előreláthatólag 2027 végéig teljesen kimeríti, ami szakértők szerint 2028-től már évente legalább 20 milliárd eurós katonai költségvetési hiányhoz vezethet.

A miniszter ezúttal a parlament előtt is megerősítette, hogy

országos vitát szorgalmaz a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetéséről.

A hadkötelezettség megszüntetését – hivatalosan felfüggesztését – kimondó döntés 2011-ben az akkori Merkel-kormány konzervatív védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendeletére született. A hadsereg létszámát 250 ezerről 180 ezer főre csökkentették. A tényleges okot akkor a hadsereg karcsúsítása, de főként a védelmi költségvetés jelentős mérséklése jelentette.

Pistorius már a múlt év végén annak a nézetnek adott hangot, hogy az akkori lépés hiba volt, most viszont már a törvényhozók előtt erősítette meg közvetve ezt. "A társadalom megkérdezésével kell dönteni arről, hogy kinek kell megvédeni az országot, ha a dolgok komolyra fordulnak" – hangoztatta a miniszter.