Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Hamza Yousaf Skócia Első Minisztere. Forrás:Twitter/Harris Sultan
Nyitókép: Forrás:Twitter/Harris Sultan

Lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni? – a választások előtt nem sokkal mondott le a skót kormányfő

Bejelentette lemondását hétfőn Humza Yousaf skót miniszterelnök. Hogy mi jön most az országban, az igen bonyolult kérdés, tekintettel arra, hogy már nem sok lenne az egyébként is esedékes általános választásokig. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban magyarázta el a helyzetet.

Skóciában úgynevezett decentralizált kormány van, ami azt jelenti, hogy van az országnak saját parlamentje; a legutóbbi választásokon az egyébként 2006 óta hatalmon lévő Skót Nemzeti Párt a Zöldekkel együtt alkotott koalíciót. Eredetileg jövőre lettek volna csak választások, a kormány élén mostanáig a pártelnök Humza Yousaf volt, aki az első színes bőrű első minisztere Skóciának.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a helyzetet elemezve az InfoRádióban elmondta: közeledve a választásokhoz azt lehetett érzékelni Skóciában, hogy a 2006 óta lévő tendencia megbomlott, a Munkáspárt kezd veszélyt jelenteni a Skót Nemzeti Pártra, ezért a párt gyakorlatilag úgy döntött, hogy a Zöldekkel kötött koalíció egyik kulcsfontosságú elemét, ami a 2050-ig vállalta zöld politikai célok megvalósulását, felmondják.

"A Zöldek erre úgy gondolták, hogy akkor viszont ők felmondják a koalíciós megállapodást, és a hétvégén kiderült, hogy nem is tartható a többségi kormányzás, ennek folyományaként jelentette be lemondását a kormányfő" – tisztázta Gálik Zoltán.

Az viszont mégsem biztos, hogy előre hozott választás jön, a szakértő szerint lehet, hogy csak jövőre szavaznak majd, de az is előfordulhat, hogy már nyáron választások lesznek.

"Mindenesetre keresik az első miniszter utódját, de formálisan még nem adta be a lemondását, tehát egyelőre nem kötik a határidők a skótokat az új kormány megalakítására" – fejtegette.

Mindenesetre Kate Forbes, illetve John Swinnie lehetnek riválisok a következő választáson, de még az is kérdés, hogy a jövőre esedékes választások elé hozzák-e a kormányfőváltás folyamatát,

vagy egy "nem megválasztott első miniszterrel folytatják" a skótok, mint ahogy Hamza Yousaf is az volt

– mutatott rá Gálik Zoltán.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×