Infostart.hu
eur:
364.11
usd:
328.12
bux:
147279.89
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó
Vizet visz egy fiú az utcán az ukrán főváros, Kijev közelében fekvő Irpinyben 2023. február 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

Kormányuk háborúhoz való viszonyulásáról kérdezték a németeket

A német lakosság többsége helyesli, hogy a szövetségi kormány fegyverekkel is támogatja az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – mutatta ki egy felmérés.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 47 százaléka úgy véli, hazája megfelelő mértékben támogatja fegyverrel Ukrajnát, 16 százalék szerint pedig nem eléggé.

A fegyverszállításokat megfelelő mértékűnek tartók aránya három százalékponttal emelkedett az egy hónappal korábbihoz képest, a szállítások növelését sürgetők tábora egy százalékponttal bővült.

A másik oldalon azok állnak, akik szerint Németország túl messzire megy Ukrajna fegyveres önvédelmi képességének erősítésével. Az így vélekedők aránya március elején 31 százalékos, öt százalékponttal csökkent egy hónap alatt.

Ugyanakkor a németek többsége,

53 százaléka azt is gondolja, nem elégségesek a háború lezárását szolgáló diplomáciai erőfeszítések.

Azonban ez a tábor, vagyis a több tárgyalást szükségesnek tartók aránya öt százalékponttal csökkent februárhoz képest, és a béketárgyalások sürgetése nem jár együtt feltétlenül a fegyverszállítások elutasításával.

Ezt mutatja, hogy a tárgyalásos rendezést szolgáló erőfeszítéseket elégtelennek tartók körében csupán 39 százalék véli úgy, hogy Németország túl messzire megy az ukrajnai fegyverszállításokkal, 45 százalék pedig megfelelőnek ítéli ezt a fajta támogatást, és 12 százalék az eddiginél is több fegyvert küldene Ukrajnába.

Az ország egyik legtekintélyesebb társadalomkutató intézete, az infratest dimap felmérése azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb csoportja szerint növelni kell az Oroszországra kifejtett szankciós nyomást. A választókorú népességre reprezentatív vizsgálatban megkérdezettek 43 százaléka mondta azt, hogy nem kellően erősek az Oroszország elleni szankciók, ami öt százalékpontos emelkedés februárhoz képest. A büntetőintézkedéseket megfelelőnek tartók aránya négy százalékponttal 33 százalékra csökkent, a szankciókat túl erősnek tartók aránya 18 százalékon stagnál.

A háború lezárásával kapcsolatos véleményáramlatokat vizsgálva kimutatták továbbá, hogy a német lakosság túlnyomó többsége, 73 százaléka úgy véli, elsősorban Ukrajnának kell döntenie arról, hogy mikor kezd tárgyalást Oroszországgal a harcok leállításáról.

Címlapról ajánljuk
Ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt, változik a szívhangrendelet
bejelentések sora Magyar Pétertől

Ratifikálja a kormány az Isztambuli Egyezményt, változik a szívhangrendelet

„Történelmi lépések a magyar nők védelmében; szigorítjuk a büntetőjogszabályokat, fellépünk a kapcsolati erőszak minden formája ellen, megváltoztatjuk a szívhangrendeletet, fellépünk a menstruációs szegénység ellen, eltöröljük az esemény utáni tabletta vénykötelességét, megerōsítjük a várandós nők támogatását. Kezdeményezzük az Isztambuli Egyezmény ratifikálását” – bejelentések tömege Magyar Pétertől a Facebookon.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Török Gábor reagált Magyar Péter bejelentésére: a hatalomgyár után műsorgyár körvonalazódik

Török Gábor reagált Magyar Péter bejelentésére: a hatalomgyár után műsorgyár körvonalazódik

Török Gábor politológus ügyes politikai válasznak tartja Magyar Péter nőjogi intézkedéscsomagjának bejelentését, amely egy nappal Varga Judit parlamenti meghallgatása után érkezett. A korábbi igazságügyi miniszter a meghallgatáson ismét felhozta a bántalmazás témáját, az elemző pedig arra utal, hogy a kormányfő környezete gyors reakciót tarthatott szükségesnek. Török szerint a történtek egy tágabb kormányzati mintázatot is jeleznek: az Orbán-kormányok „hatalomgyára” után a napi népszerűségre és figyelemre összpontosító „műsorgyár” körvonalazódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×