Az Európai Unió hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is – közölte Ursula von der Leyen szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnökének bejelentéséről Gálik Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában leszögezte: „Megdöbbentő, hogy hitelen ennyire gyorsan szeretne az unió megszabadulni az Oroszországtól való függőségétől.”

A törekvés kezdete már 2007-2008 tájékára, az Ukrajnát is érintő olajválság idejére datálható, vagyis Von der Leyen bejelentése felér a „fénysebességre kapcsolással”, bár pontos menetrend még nincs – magyarázta Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus docense ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügybe az állam- és kormányfőknek is lesz beleszólásuk, más országok mellett hazánk is fel fog ellene szólalni, bár többen kivételek is lehetnek majd a korlátozás alól 2023-ig.

Ursula von der Leyen ígérete szerint az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé kívánja tenni az alternatív szállítási útvonalak biztosítását, hogy a legkisebbre csökkentse a globális piacokra gyakorolt hatást. Gálik Zoltán szerint a függetlenedés vagy diverzifikálódás nagyon jól hangzik, de mint fogalmazott, ha „mögé nézünk a függönynek”, akkor kiderül, hogy sokkal bonyolultabb a képlet. A szakértő magyarázata szerint ugyanis az, hogy miit szállítanak a csővezetékekben vagy a tankerekben, illetve hogy mi készül a kőolajból és ezeket hogyan vásároljuk meg, mind-mind különböző.

"Az, hogy mi elhatározzuk, hogy függetlenedünk és diverzifikáljuk ezeket a folyamatokat, nem jelenti azt, hogy egyszerre meg tudjuk ezt lépni, és egyáltalán nem biztos az, hogy egy kiskapun vagy valamilyen másik úton keresztül nem jutunk mégiscsak ahhoz, hogy Oroszország ezeket a termékeket exportálni tudja az európai piacra" – mutatott rá a Covinus docense.

A szankciórendszernek nemcsak annyi lenne a célja, hogy az unió leváljon az orosz kőolajról, hanem az, hogy valamilyen módon megbüntesse az az országot, amely ellen a szankciók irányulnak – húzta alá Gálik Zoltán, és szerinte

egyáltalán nem biztos, ha az EU függetleníti magát, akkor azzal Oroszország kizárólag rosszul jár,

hiszen látható, hogy már most is emelkedik a kőolaj világpiaci ára, ahogy a földgázé is, ami nagyobb bevételt jelent a számára. „Nagyon meg kell gondolni azt, hogy pontosan milyen irányban és milyen eszközökkel próbáljuk korlátozni ezeket a forrásokat” – fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió készített-e vajon költség-haszon számítást a leválásról, a szakértő emlékeztetett: ez nem egy hirtelen elhatározása az EU-nak, hanem egy most már több mint egy évtizedre visszanyúló folyamatnak a része, ezért már számos kutatóintézet foglalkozott a kérdéssel. Megjegyezte, a fő stratégiai irány mindig is a földgáz volt, a kőolaj pedig csak másodlagos kérdés volt, „de most eljött ez a pillanat is”.

Gálik Zoltánnak nincs tudomása arról, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament részéről készült volna tanulmány, kutatóintézetek részéről viszont annál több is, és a fő konklúzió miden esetben az volt, hogy „lehet ilyet csinálni, fájni fog, többe fog kerülni, meg fogja zavarni a piacokat, meg fogja zavarni az európai gazdasági folyamatokat, inflációt gerjeszthet, de ennek ellenére kivitelezhető valamilyen módon”. Hozzátette: ezek nem a teljes függőségmegszüntetésre vonatkoznak, hanem a kritikus szint alá csökkentésre.

Történelmi fordulat az észak-íreknél

Az InfoRádió Aréna című műsorában a csütörtöki észak-írországi helyhatósági választásokról is szó esett. Gálik Zoltán szerint Boris Johnson brit miniszterelnök politikai túlélése függhet az eredménytől.

Mint magyarázta, Észak-Írországban nagyon speciális helyzet van, hiszen történelmileg mindig az unionisták, azaz az Egyesült Királyság egységét hirdetők voltak többségben, amióta Észak-Írország és Írország 1922 különvált, de most először fordulhat elő, hogy elsősorban demográfiai, de politikai okok miatt is fordul a kocka, és a katolikusok szerezhetik meg a többséget – tette hozzá.

Az egyetemi docens szerint mindez azt jelentené, hogy az az egységkormány, amely működni fog Észak-Írországban, először lehet katolikus vezetésű, ami már szimbolikájában is nagyon sokat jelentene. Ámbár felvet két fontos kérdés is:

• egyrészt az ír egység kérését, amit már a Sinn Féin – amely várhatóan megnyeri a választást – szabadon hirdet,
• másfelől a brexitszerződés sorsának kérdését, amit viszont az ellenfele, a demokratikus unionista párt szeretett volna nagyon határozottan negligálni vagy megváltoztatni.

Abban az esetben, ha győznek a katolikusok, Gálik Zoltán szerint előtérbe kerül az ír egyesítés kérdése, bár nagyon sok mindenen múlik az, hogy ezt a kérdést lehet-e politikailag majd felvállalni, hiszen nem annyian támogatják még az ír egységet, mint ahányan a katolikus mozgalmakat. Szerinte a brexit esetében nyugvópont jöhet, miután négyévente lehet felülvizsgálni a szerződést, és nem lesz olyan politikai erő, amely ezt folyamatosan az észak-írek „orra alá dörgöli”.

Azzal kapcsolatban, hogy London mit szól a fejleményekhez, az egyetemi docens úgy fogalmazott, hogy a brit kormánynak megvan a saját baja. Ugyanakkor az, hogy a tavalyi skóciai helyhatósági választások után most Észak-Írországban is a nacionalisták kerülhetnek hatalomra,

az egységes Egyesült Királyság létét veszélyezteti

– tette hozzá a szakértő. Mindez az jelenti, hogy az elsősorban az utóbbi húsz évben beindult devolúciós folyamatok – mely során az országrészek politikai-gazdasági és különböző kulturális autonómiát kaptak – tovább erősödhetnek.

„Nem feltétlenül jelenti ez a teljes függetlenséget, de az biztos, hogy megerősödik az autonómia iránti igény” – fogalmazott Gálik Zoltán. Skóciában különösen a gazdasági, de most már a politikai, Wales-ben a kulturális autonómiára és a gazdasági autonómiára is nagyon nagy hangsúly kerülni, Észak-Írországban pedig az ír egység kérdése válhat a mindennapok politikájának a részévé.