INFORÁDIÓ 
2020. május 29. péntek
Magdolna

nagy-britannia

munkáspárt

keir starmer

jeremy corbyn

2019. március 28-án Londonban készített kép Sir Keir Starmerről, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt akkori brexitügyi árnyékminiszteréről. 2020. április 4-én bejelentették, hogy Starmert választották meg a Munkáspárt vezérévé.

Megvan a Munkáspárt új vezére

Infostart / MTI

A várakozásoknak megfelelően Sir Keir Starmert választották a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt új vezetőjévé.

Az 57 éves Starmer győzelmét a párt szombaton, több hónapos választási procedúra után jelentette be.

Az eredeti terv az volt, hogy a Munkáspárt szombaton soron kívüli kongresszust tart és ezen ismertetik a vezetőválasztás eredményét, de az új típusú koronavírus okozta járvány miatt ezt a rendezvényt törölték, és a Munkáspárt sajtóközleményben adott hírt Sir Keir győzelméről.

A londoni fogadóirodák végig Starmert tartották messze a legesélyesebb jelöltnek.

A Munkáspárt új vezetőjének kilétére kiírt tétek átlagából az vezethető le, hogy a fogadási cégek 75 százalékos valószínűséget adtak Sir Keir győzelmére.

A Labour eddigi vezetője, a 70 esztendős Jeremy Corbyn a december 12-én tartott nagy-britanniai parlamenti választás után mondott le, de utódja megválasztásáig ügyvezetőként ellátta a pártvezetői feladatokat.

A Munkáspárt a decemberi választáson 1935 óta nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett: alsóházi frakciójának létszáma 59 fővel 203-ra, szavazataránya 7,8 százalékponttal 32,2 százalékra csökkent.

A Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt ugyanakkor a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott: szavazatarányát 1,2 százalékponttal 43,6 százalékra, frakciójának létszámát 47-tel 365 főre növelte, és az addigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.

A Munkáspárt több szakaszból álló vezetőválasztási folyamata januárban indult. Először a párt alsóházi, illetve európai parlamenti képviselőinek voksai alapján állt össze a jelöltek ötfős mezőnye, amelyben Sir Keir volt az egyetlen férfi induló.

A vezetőjelöltek között volt Emily Thornberry, a munkáspárti árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje, Rebecca Long Bailey, az üzleti ügyek miniszterének várományosa, valamint Lisa Nandy és Jess Phillips alsóházi képviselők.

A választókerületi Labour-pártszervezetek és a Munkáspárt társult szervezetei, mindenekelőtt a pártot támogató szakszervezetek február 14-ig tartó szavazássorozata után Starmer, Rebecca Long Bailey és Lisa Nandy maradt versenyben, és közülük választotta a Munkáspárt regisztrált tagsága postai úton Starmert a párt új vezetőjévé.

A választáson a szavazásra jogosult 784 ezer párttag közül 490 ezren vettek részt, és 56,2 százalékuk voksolt Starmerre.

Starmer szombattól a Labour miniszterelnök-jelöltje is, bár a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat csak 2024-ben tartják.

Sir Keir Starmer személyében neves jogász került a Munkáspárt élére. A Labour új vezetője a leedsi és az oxfordi egyetemen szerzett jogi diplomákat, és 2008-tól öt éven át az angol-walesi főügyészség (Crown Prosecution Service, CPS) igazgatója volt.

A Corbyn vezette árnyékkormányban Starmer a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatáért felelős miniszterjelölt volt, jóllehet ez a minisztérium megszűnt, miután az Egyesült Királyság januárban kilépett az Európai Unióból.

A brexit feltételrendszeréről szóló tárgyalások időszakában Starmer és Corbyn között jól érzékelhető nézeteltérések merültek fel.

Starmer álláspontja az volt, hogy népszavazást kell tartani a Brexit feltételrendszeréről, biztosítva azt a lehetőséget, hogy a választók a bennmaradásra is voksolhassanak.

Corbyn ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött referendum eredményét kell tiszteletben tartani.

Végül kompromisszumos megoldás született, amelynek alapján ha a Munkáspárt kormányra került volna, három hónapon belül új megállapodást kötött volna az EU-val, és ezt az egyezményt hat hónapon belül jogilag kötelező erejű népszavazásra bocsátotta volna.

A Labour által tervezett referendum szavazólapján szerepelt volna az a választási lehetőség is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió teljes jogú tagja.

Corbyn ennek fejében kikötötte, hogy a tervezett EU-referendum kampányában ő semleges állásponton lett volna, vagyis sem az új megállapodás elfogadása, sem a további brit EU-tagság mellett nem kampányolt volna.

Mindezt azonban tárgytalanná tette a decemberi parlamenti választás eredménye. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök ugyanis a választáson szerzett kényelmes alsóházi többségének birtokában - választási ígéretének megfelelően - végigvitte az akkor már három és fél éve tartó Brexit-folyamatot és január 31-én kiléptette az Egyesült Királyságot az EU-ból.

Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018