Lángokban áll a sarkvidék, nem szűnik a tűz

Az ECMWF előrejelző központ egy cikkben szedte össze, mit érdemes tudni a szokatlan, a sarkkörtől északra terjedő tűzről és annak következményeiről. A cikk összefüggésbe hozza a szokatlanul magas hőmérsékletet és a szárazságot a tűzesetekkel, a végén pedig egy sokkoló adatot is közöl, miszerint augusztus közepéig átléptük a 150 megatonnát a tüzek általi szén-dioxid-kibocsájtásban (a sarkkörön belül).

Összehasonlításképp az idei sarkvidéki tűzesetek háromszor akkora szén-dioxid-emisszót produkáltak mint Svédország éves kibocsájtása

– írta az összefoglaló alapán az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.

Az orosz Távol-Keleten és Szibériában pusztító erdőtüzek több mint 3 millió hektárt érintenek, a tüzek füstje 800 orosz település és a mongol főváros mellett elérte Alaszkát és Kanada nyugati partvidékét. Az elpusztult területeknek tudósok szerint 60-70, de van, ahol 100 év is szükséges a regenerációra.

A Kanári-szigeteken is hatalmas területeken lángol az erdő, közel tízezer embernek kellett elhagynia otthonát. Alaszkában a napokban lobbant lángra tűz, ezzel szokatlanul hosszúra nyúlt a "tűzszezon" az amerikai államban - írta a Vox.

Múlt héten pedig Dánia küldött tűzoltókat Grönlandra, hogy eloltsák a már lakott területeket is fenyegető újabb lángokat. Ha nem járnak sikerrel, illetékesek szerint akár egész télen éghetnek a tüzek, tovább súlyosbítva az hőhullámok miatt amúgy is kiemelkedően erős idei nyári jégolvadás hatását.

Az amerikai Kalifornia állam, amely 2018-ban súlyos tűzkárokat szenvedett el, idén hűvösebb évnek örülhet, aggasztóak viszont az Amazonas esőerdő tüzei, amelyekkel már több mint két hete küzdenek a tűzoltók. Idén rekord számú, 72 843 erdőtüzet észlelt idén az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Most a lángok által elért terület olyan nagy, hogy a tűz füstje elért Brazíliába, egészen Sao Pauloig.

A felvételek tanúsága szerint Roraima északi szövetségi államot sötét füst borítja. Az állam déli részén már szükségállapotot hirdettek, és fővárosában, Manausban környezetvédelmi riadókészültséget rendeltek el augusztus 9-én a tüzek miatt.

Nőtt az erdőtüzek száma Mato Grosso és Para államokban, ahol az brazil mezőgazdasági területek érintkeznek az Amazonas-medencével, és ahol felgyorsult az erdőirtás.

Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.

Az erdőtüzek számának példátlan növekedését azóta észlelték, hogy januárban hivatalába lépett Jair Bolsonaro új köztársasági elnök, aki meghirdette az Amazonas vidékének mezőgazdasági és bányászati célú fejlesztését. AZ IPNE szerint a tüzek nagy számát nem lehet a száraz időszak számlájára írni, vagy természeti jelenségként magyarázni.