Kalin hozzátette: azt, hogy Erdogan az AKP elnöke lesz-e, a párt dönti el, ha erre vonatkozóan belső igény merül fel.
Az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosítás révén az államfőnek, aki a végrehajtó hatalom fejévé válik, megmaradhat pártjához fűződő viszonya, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie.
A referendum 100 százalékos feldolgozottsága mellett, de a nem hivatalos adatok alapján
a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt
a változtatásra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1 379 934. A részvétel 85,1 százalékos volt.
Az alkotmánymódosítás teljesen csak 2019. november 3-a után, tehát a következő parlamenti és köztársaságielnök-választást követően lépne életbe, de a török vezetés jelezte, hogy néhány intézkedést már hamarabb foganatosítanak.
Kalin beszédében arra is kitért, hogy az Európai Unió eddig 790 millió eurót folyósított Ankarának abból az első 3 milliárd euróból, amelyet Brüsszel a tavalyi menekültügyi megállapodásban helyezett kilátásba a Törökországban tartózkodó 3,5 millió menekült megsegítésére. Az EU később kész további 3 millió euróval hozzájárulni a törökországi menekültek életszínvonalának növeléséhez.
Az elnöki szóvivő rámutatott: a népszavazási kampány során feszültté vált török-uniós viszony rendeződne, ha az EU tartaná magát az egyezményhez, értve ezalatt a schengeni vízummentesség megadását, a csatlakozási tárgyalások, valamint a menekülteket segítő juttatások felgyorsítását.
Kalin egyúttal arra szólította fel Európát, hogy a terrorizmus elleni harcban álljon Törökország oldalára. Ankara korábban azzal vádolta meg az uniót, hogy menedéket nyújt a Törökország-ellenes terrorszervezetek tagjainak, köztük a tavaly júliusi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok követőinek és a kurd szakadároknak.
Több vezető nyugat-európai politikus ugyanakkor neheztel a török referendum eredménye miatt és úgy látja, hogy Törökország távolodik az uniótól. Az elmúlt hetekben török vezetők számos alkalommal nácinak, fasisztának, iszlámellenesnek nevezték Európát, amiért például Németország és Hollandia nem engedte őket kampányolni a többmilliós helyi török közösségek előtt. Továbbá Erdogan a halálbüntetés visszaállítását tervezi, amelyet Törökország még a csatlakozási tárgyalásokra készülve törölt el 2004-ben.
Kalin arról is beszámolt, hogy Erdogan május közepén találkozik Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban.
Mint mondta: a két vezető elsősorban a szíriai és az iraki helyzetről, valamint az Amerikában élő Gülen kiadatásáról folytat majd megbeszélést.
Az Anadolu török állami hírügynökség múlt csütörtöki jelentése szerint Erdogan közvetlenül Kínába tervezett hivatalos útja után, május 16-án utazik tovább az Egyesült Államokba, ahol két napos látogatást tesz. Erdogan és Trump először találkozik személyesen azóta, hogy az amerikai elnököt január 20-án beiktatták hivatalába.