A brit kormánynak "erkölcsi kötelezettsége", hogy a lehető legsürgősebben és egyértelműen, akár egyoldalú garanciavállalással tisztázza a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogi helyzetét - áll a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza által összeállított, szerdán ismertetett jelentésben. A kormány Brexit-ügyi minisztere szerint azonban London legkorábban februárban közöl részleteket tárgyalási stratégiájáról.

A felsőház - amelynek nincs önálló törvényalkotási joga, de az íratlan brit alkotmányos elvek alapján a kormánynak figyelembe kell vennie állásfoglalásait - szerdai jelentésében leszögezte: a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a részvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - "nem meglepő módon mélységes aggályokat keltett" a Nagy-Britanniában élő külföldi uniós polgárok körében, akik jelentős mértékben gyarapítják a brit gazdaságot és a kulturális életet.

A Lordok Háza EU-bizottságának állásfoglalása szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók olyan hiányszakmákban töltik be a megüresedett állásokat, amelyekre nem lehet hazai munkaerőt találni. Ez ugyanúgy igaz a magas szakképzettséget igénylő munkakörökre - például az egészségügyre és a pénzügyi szolgáltatásokra -, mint az alacsonyabb képesítéssel is betölthető, illetve szezonális jellegű állásokra.

Minél tovább tart a jövőjükkel kapcsolatos bizonytalanság, annál kevésbé találják vonzónak az Egyesült Királyságot élő- és munkahelyként, és emiatt egyre több munkakör válik betölthetetlenné - áll a Lordok Háza EU-bizottságának jelentésében.

A bizottság meghallgatta Lengyelország londoni nagykövetét, Arkady Rzegockit, aki a jelentés szerint elmondta: az Egyesült Királyságban élő lengyel közösség létszáma a 2004-es keleti EU-bővítés előtt mért 70 ezerről mára 984 ezerre bővült, de azokkal együtt, akik időközben brit állampolgárságot szereztek, vagy már Nagy-Britanniában születtek, a tényleges létszám valószínűleg inkább egymillió környékén járhat.

A Lordok Házának beszámolója szerint Rzegocki elmondta, hogy a nagy-britanniai lengyelek 92 százaléka dolgozik és adózik, sőt munkahelyeket is teremt, mivel 22 ezren közülük önálló üzleti vállalkozásokat létesítettek.

A nagykövet szerint a brit kormánynak egyértelmű jogi helyzetet kell teremtenie a külföldi EU-állampolgárok számára, akik hosszú évek óta fizetik adójukat az Egyesült Királyságban.

Theresa May brit miniszterelnök több nyilatkozatában is hangoztatta, hogy várakozása szerint viszonossági alapon a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítható lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.

A Lordok Házának szerdán közzétett jelentése azonban felszólítja a brit kormányt, hogy módosítsa álláspontját, és haladéktalanul adjon akár egyoldalúan is garanciát a Nagy-Britanniában élő összes külföldi EU-állampolgár jogainak védelmére a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

A kilépési tárgyalások irányítására létrehozott minisztérium vezetője, David Davis az alsóház Brexit-ügyi bizottságának ugyancsak szerdán tartott meghallgatásán mindazonáltal kijelentette: az EU-tagság megszűnésével összefüggő részletes szakpolitikai kérdések még kidolgozás alatt állnak, és a bevándorlás szabályozása csak az egyike annak az 57 területnek, amelyek a Brexit-tárgyalásokon várhatóan napirendre kerülnek.

Davis szerint London február előtt nem kíván semmiféle részletet ismertetni majdani tárgyalási stratégiájáról, mert nem akarja saját tárgyalási pozícióját aláásni.

A brit kormány 2017 márciusának végéig tervezi a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, és kétévi tárgyalási folyamatot ír elő.

Davis azonban a szerdai meghallgatáson kijelentette, hogy "szükség esetén" átmeneti időre szóló egyezség megkötése is lehetséges, ha az időkereten belül nem születik megállapodás az EU-val.