A vádhatóság hétfői közleménye szerint a szociáldemokrata (PSD) politikus a 2014-es elnökválasztáson a külföldi szavazás rossz megszervezésével szándékosan akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román diaszpóra voksolását, hogy ezzel saját pártja államfőjelöltje, Victor Ponta akkori kormányfő megválasztásának esélyeit növelje a jobboldal jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben.

A DNA szerint Corlatean önkényesen döntött a külföldi választókörök kialakításáról, és figyelmen kívül hagyta azoknak a külképviseleteknek a jelzéseit, amelyek új szavazóhelyiségek megszervezését javasolták a román vendégmunkások által sűrűn lakott térségekben. A DNA szerint Corlatean, hivatali hatalmával visszaélve, jogosulatlan politikai haszonhoz juttatta a szociáldemokrata államfőjelöltet.

A legfőbb ügyész hétfőn hivatalos átiratban igényelte Titus Corlatean kiadását az igazságszolgáltatásnak. A DNA csak akkor folytathat büntetőeljárást a parlamenti mentességgel rendelkező volt miniszter ellen, ha ehhez a szenátus is hozzájárul.

A bukaresti politikai elemzők szerint Victor Ponta éppen azért veszítette el a választást az esélytelenebbnek tartott Iohannisszal szemben, mert kormánya akadályozni próbálta a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásában.

Az elnökválasztás első fordulójában hatalmas sorok alakultak ki a külföldön berendezett román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát. Az emiatt kialakult, internetes fórumokon szerveződött tiltakozási hullám a második fordulóra példátlanul sok fiatalt mozgósított, akik megfordították a választás kimenetelét, Iohannist juttatva az elnöki székbe.

Titus Corlatean 2012 nyara és 2012 novembere között vezette a román diplomáciát. A 2014-es elnökválasztás első fordulója után, a külföldi választóköröknél történt fennakadások nyomán lemondott tisztségéről.