Infostart.hu
eur:
366.82
usd:
333.9
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

EP: fordítsák oktatásra a humanitárius segély négy százalékát

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön megszavazott állásfoglalásában arra kérte a tagállamokat, támogassák az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint az Európai Unió a humanitárius segélyek 4 százalékát fordítsa a veszélyhelyzetben és elhúzódó válságokban élő gyerekek oktatására.

Az állásfoglalás javasolja, hogy a befogadó országok segítsék a kiskorúak helyi oktatási rendszerbe történő integrálását, mert a tanulás csökkenti annak esélyét, hogy a fiatalok szélsőséges eszmék hívévé váljanak.

A képviselők a menekülteket elszállásoló országokat felszólították, biztosítsák, hogy a menekült gyermekek teljes mértékben hozzáférjenek az oktatáshoz, és amennyire lehetséges, segítsék elő a nemzeti oktatási rendszerekbe történő beilleszkedésüket. A nemzetközi adományozókat pedig arra kérték, hogy részesítsék előnyben az olyan programokat, amelyek a menekült gyerekek bevonását, illetve a nagyobb fokú beilleszkedés érdekében a helyi nyelv oktatását célozzák.

A képviselők hangsúlyozták: a menekült közösségekben élő tizenéves fiatalok tanulási és beilleszkedési lehetőségei korlátozottak, az ő esetükben fordul elő leginkább az, hogy a fegyveres konfliktusokba katonát toborzók befolyása alá kerülnek.

Ezért a képviselők a menekülttáborokban élő fiatalok oktatási lehetőségeinek javítására kérik az uniót és partnerországait. Az állásfoglalás szerint az oktatás kulcsszerepet játszik a válságot követő stabilitás fennmaradásában, és csökkenti annak esélyét, hogy a fiatalok és a fiatal munkanélküliek a társadalomból való kirekesztettség érzése miatt a szélsőséges ideológiák felé forduljanak.

Az ENSZ becslései szerint világszerte egymilliárd gyermek él válságövezetekben. A veszélyhelyzeteknek leginkább kitett, ezért az óvodába, iskolába járást nagy valószínűséggel megszakító 3 és 15 év közötti gyerekek (beleértve a menekülttáborokban élőket) számát 65 millióra becsülik, míg a válság sújtotta országokban mintegy 37 millió általános és középiskolás diák már egyáltalán nem jár iskolába. A válsághelyzetek kezelése terén még mindig az oktatás a legelhanyagoltabb terület, a humanitárius segélyek két százalékát fordítják e célra.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos hétfőn közölte, az uniós tagállamok oktatási és ifjúsági kérdésekben illetékes miniszterei újabb oktatási programokat indítanak az EU-n belüli radikalizmus megelőzéséért és a szélsőséges eszmék visszaszorításáért. A biztos elmondta, hogy e programokba be kell kapcsolni az újonnan érkezett menedékkérőket is, hogy elősegítsék beilleszkedésüket. A miniszterek 10 millió eurós támogatást javasolnak e programokra - tette hozzá Navracsics Tibor.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×