"Az Európai Uniónak változnia kell, hogy versenyképesebb legyen olyan feltörekvő gazdaságokkal szemben, mint India vagy Kína" - mondta David Cameron brit miniszterelnök a Királyi Külügyi Intézetben, ahol azokról a reformokról beszélt, amelyeket a londoni kormány szerint az Európai Uniónak végre kellene hajtania ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a jövőben is a közösség tagja maradhasson.

"Sose feledjük, hogy az Európai Uniót jelenleg 28 ősi európai nemzet alkotja. Ez a hatalmas sokszínűség Európa legnagyobb ereje. Mi azt mondjuk, örüljünk ennek a sokszínűségnek, ismerjük fel, hogy az nem több Európát jelent, ha minden problémára közös választ keresünk. Néha ez éppen a kevesebb Európa. Nem lehet mindenkire ráadni ugyan azt a kabátot. A rugalmasság szerintem jó a briteknek és jó Európának is" - magyarázta.

A kormányfő szerint hivatalosan ki kell mondani, hogy az Európai Unió és az euróövezet "nem ugyanaz", az Európai Unióban egynél több fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ, védeni kell az egységes piacot. Semmi nem indokolja, hogy az euróövezet és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek - jelentette ki.

A munkaerő közösségen belüli szabad áramlásáról azt mondta, egy olyan szabályozásra van szükség, amely kimondja, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig nem vonatkozik ez az alapelv, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz. London korlátozná az uniós migránsok hozzáférését - ahogy ő fogalmazott - a bőkezű brit jóléti rendszerhez, például az első négy évben nem részesülhetnének a munkahelyi juttatásokból és az adójóváírásból.

David Cameron az Európai Tanács elnökének írt levelében a már említett három témakör mellett negyedikként azt említi, azt szeretnék, ha a szigetországra nem lenne jogilag kötelező érvényű az "egyre szorosabb unió" elve. A nemzeti parlamentek szerepét erősítené, azt mondta, Európának egy hálózat rugalmasságával, nem pedig egy tömb merevségével kellene működnie. A kilépésről vagy maradásról döntő, 2017 végéig tartandó népszavazásról azt mondta a brit miniszterelnök: "ez egy óriási jelentőségű döntés lesz az ország számára, talán a legnehezebb életünk során."