"Õszintén szólva úgy gondolom, hogy ez ostobaság" - mondta a tárcavezető, aki egyben Németország alkancellára is. "Szerintem ez egy milliméterrel sem visz minket előrébb Görögország stabilizálásának kérdéséhez" - tette hozzá.

A 278,7 milliárd eurós jóvátételi igényről Dmitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes hétfőn beszélt a görög parlament ülésén.

A Görögországban januárban hatalomra jutott baloldali radikális Sziriza párt korábban nagyjából 162 milliárd eurót követelt Berlintől az országnak okozott második világháborús károk miatt. Ez az összeg két részből állt össze: egyrészt a nácik négyéves (1941-1944) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 568 millió birodalmi márkás hitelből.

A német pénzügyminisztérium szóvivője kedden hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja nem változott. Berlin arra hivatkozva utasítja el Görögország kérését, hogy annak nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás minden ilyen témát lezárt jogilag.

A görög jóvátételi követelések iránt egyedül a német parlamenti ellenzék pártjai mutatnak némi nyitottságot, a Baloldal (Die Linke) és a Zöldek tárgyalásokat sürgetnek az athéni vezetéssel.

Az athéni kormány a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag radikális újratárgyalását követeli, Németország azonban - más hitelezőkkel karöltve - elzárkózik ettől.